ÁLLATVÉDELEM
201 találat ÁLLATVÉDELEM kulcsszóra
Helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés.
természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, önkormányzat, csapadékvíz elvezetés, településrendezés, közterületek fenntartása, pályázat, közművelődés, szociális ellátás, vízrendezés, rendezvény
szolgáltató, oktatás, műemlékvédelem, környezetvédelem, oktatási, központ, biotermék, természetvédelem, és, képzés, állatvédelem
A történeti kutatások alapján a község már a honfoglaláskor is létezett. Első írásos említése 1270-ben egy adománylevélben[2] történt. A 13. században a falu Bánk bán birtoka volt, aki vejének Simonnak adományozta. A Gertrúd ellen elkövetett merénylet és örökösök hiányában a birtok II. Endrére szállt. Ő a Rosd nemzetségbeli Rusdi Kis Mihály nevű nemesnek adományozta, akitől a nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay családhoz került. Temploma a 13. században épült román stílusban.
Alapítva 2008-ban.
Vöckönd a kapornaki apátság ősi birtoka volt. A falu első említése 1451-es oklevelekben történt. Nem sokkal később, 1480-ban már egyházashely, vagyi temploma van. A faluból kiemelkedő kis dombra épített templomát az 1900-as évek elején építették. A meredek domb oldalába épített kis falu zárt fekvése miatt a XX. század közepéig sok népi hagyományt őrzött meg, amelynek hatása a mai napig is érezhető. Jellegzetes volt az építészet a faluban, mit bizonyít az is, hogy egyik régi házát a híres Szentendrei Falumúzeumban állították fel. Ez az úgynevezett "Vöcköndi ház".
Helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés. Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés.
Felsőjánosfa Vas megye szélén fekszik, Őrség és a Nemzeti Park kapuja. Lakóinak száma: kb. 220 fő. Örvendetes dolog, hogy megállt az elvándorlás és fiatalodik a lakosság. Közel található a Borostyán valamint a Vadása-tó.
Egyházaskesző Pápától 16 km-re északnyugatra, a Rába és a Marcal folyó között fekszik. Itt futnak át a Bittva és a Séd patakok is. A község neve 1251/1263-ban Keszwy. A Kesző szó a Keszi törzsnévből származik, amely ótörök eredetű, s mivel egyházas, templomos hely volt, ezért kapta az Egyházas előnevet. Sokáig Egyházas-Kesző formában szerepelt a település neve. Az 1901-es anyakönyvek is különválasztják a község nevét.
- ÁLLATEGÉSZSÉGHÁZ, VÉRTESSZŐLŐS; DR. KELETI ZOLTÁN
KOMÁROM-ESZTERGOM, 2837 VÉRTESSZŐLŐS, SZABADSÁG TELEP 1974.Társállatok (kutya, macska, vadászgörény, kisrágcsálók) belgyógyászat, sebészeti és szülészeti ellátása rendelőben illetve a tartási helyén. Gazdasági haszonállatok (ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, nyúl, baromfi) telepi és háztáji ellátása. Állategészségügyi igazgatási, járványvédelmi és állatvédelmi szaktanácsadás. Éjszakai állatorvosi ügyelet Tatabánya-Tata térségében. Rendelés és kiszállás időpont-egyeztetés alapján: +36 30 555 3145
A falu a kistérség középsö részén, a hegyhát keleti nyúlványán terül el. Legkönnyebben a 61-es út Tamási és Simontornya közötti szakaszáról érhetö el, de a 63-as és a 65-ös út felöl is eljuthatunk a településre. A község területe a leletek tanúsága szerint már az öskorban lakott volt. Egy közel 3200 éves, jelenleg a Nemzeti Múzeumban örzött bronz kincslelet azt mutatja, hogy a jó fekvésü, vízben gazdag terület már évezredek óta kedvelt tartózkodási helye volt a különbözö népcsoportoknak. A község nevének elsö tagja Keszö a Keszi törzsnévre vezethetö vissza, a Tolna megyét benépesítö Megyer törzs közé kerültek a Keszi törzsböl is, így megkülönböztetésül kapták a nevet. A keszi törzshöz tartozó magyarok források szerint 900-ban telepedtek le Keszöhidegkúton. A Hidegkút elnevezés pedig egy hideg vizü forráskúttal kapcsolatos. ami ma is látható, s a középkorban a Gerenyás melletti Hidegkutat Keszökútnak is nevezték.
állandó kiállítás, állattenyésztés, állatvédelem, élővilág bemutató, falumúzeum, hagyománymegőrzés, helyi termékbemutató, lovashagyomány, néphagyomány ápolás, tájvédelem, természetvédelem
- SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG, 4400 NYÍREGYHÁZA, HŐSÖK TERE 5.Tel: 06-42/599-527, 06-42/599-529, 06-42/599-556. A Megyei Önkormányzati Hivatal az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására jött létre. Tevékenységi körébe tartozott többek között a közgyűlés, a testületek, a tisztségviselők munkájának a segítése, szervezése, koordinálása, a döntések szakmai előkészítése, végrehajtása, az elnök, a főjegyző hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése, az önkormányzati intézmények irányításával, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása.
Apostagon a kora Árpád-korban görög szertartású, centrális templom állt, melyet a tizenkét apostol tiszteletére szenteltek: valószínű, hogy a védőszentül választott apostolokról nevezték el a falut is. 1675-ben a váci püspök egy Apostol nevű faluról ír, amely - fekvése alapján - minden kétséget kizáróan Apostaggal azonos. A külföldi helynévadásban több példát is láthatunk hasonló gyakorlatra: Aposztolovo - Oroszország, Apostóles - Argentína. Az Apostolok névalakból egyszerű és kézenfekvő, a nyelvtörténeti szabályainak megfelelő úton vezethetjük le a mai alakot. Széles körben elterjedt jelenség ugyanis nyelvünkben a szó végi redukció, például: Ostffyasszonyfalva - Ostffyasszonyfa. Az Apostag név tehát eredetileg Apostoloknak hangzott. A XII. század folyamán alakult ki redukcióval az Apostok. Ebből pedig 1217-re szóvégi zöngülés útján az Apostog, majd 1318-ra a korszakra általánosan jellemző nyíltabbá válással a maival azonos Apostag.
iskolai program, óvodai program, környezetvédelem, vadaspark, turisztika, idegenforgalom, állatkert, kirándulási lehetőség, szolgáltató, szabadidő, növényvédelem, alapítvány, kutatás, természetvédelem
állattenyésztés, állat, állati termék, állatvédelem, állattenyésztési szolgáltatás, állattenyésztési tudomány, fennttartható állattenyésztés, gazda, szarvasmarha, mezőgazdaság
A Galyaság déli részén, a Vaskapu-hegy északi lábánál, a rét-patak hosszan elnyúló völgyében - félúton Perkupa és Égerszög között - települt Szőlősardó, a hajdani Torna vármegye egyik legrégibb, a középkorban jelentős települése. A kora Árpád-korban -a későbbi Szőlősardó területén is- vasművesek telepével számolhatunk, melyre tágabb környékének helynevei utalnak. A falú létrejöttét a tatárjárást megelőző időkre, a 12. századra tehetjük. Nevének -ardó utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik az erdőterület szélén az erdő- és vadállományra felügyeltek. Lakosai tehát ardók, azaz erdőóvók voltak. A 13. század végén a falu határában már kiterjedt szőlők terültek el, ezek adták a Galyaság méltán híres borának jelentős részét. A szőlősardai szőlőhegyek egy része a 15. századi vagy 16. század eleji adományozással, végrendelkezéssel a gombaszögi pálosok tulajdonába ment át. 1389 táján Ardó a Bebek család kezére jutott, s évszázadokig a szádvári uradalom része lett.
Bővebb információért kérjük keresse fel weboldalunkat!
Szűkebb tájegységünk a Szigetköz, ennek közepén az ún. Közép-Szigetközben található községünk. Az Öreg-Dunától kb. 4 km-re, a Mosoni-Dunától kb. 3 km-re Mosonmagyaróvártól 16 km-re és a megyeszékhelytől Győrtől, 28 kilométerre található. A községünk környékén (Parázsszeg) már a vaskorban is volt település, de Darnó és Zseli első írásos említése 1443-ból származik, a hédervári grófi család egyik oklevelében találkozhatunk velük. Akkori elnevezésük: Darnow és Selew, Seli. E nevek valószínűleg szláv eredetűek, s minden bizonnyal a lakosság fogalakozására utalnak (Darnow gyep, gyepes, gyepű-telep; Selew káposztás). Lakói pásztorkodással és káposztatermeléssel foglalkoztak. Géza fejedelem Héder és Wolfger testvéreknek adta szállásbirtokul a Szigetközt, nekik köszönhető a szigetközi települések kialakulása. Darnó és Zseli a XII. században kezdett benépesülni, a XVI-XVII. században az erre portyázó török seregek többször megsarcolták és feldúlták a két falut.
A Cerberos Kutyaiskola immár négy esztendeje működik a főváros X. és XVI. kerületének határán. Elsősorban viselkedés-problémás, antiszociális ebekkel foglalkozunk. Cerberos Kutyaiskola Kiképzőink sok éves tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. Számtalanszor találkoztunk kétségbeesett gazdikkal. Őket hallgatva felmerült egy kérdés: ?Miért nem keresnek fel egy kutyaiskolát?? Hiszen egy hozzáértő szakember tudna segíteni a kutyával kapcsolatos problémákon. Feltéve a kérdést, mindig hasonló válaszokat kaptunk: ?Elvittem, de azt mondták: öreg, agresszív, összeférhetetlen, hiperaktív, harapós, félős? Egy szóval problémás.? A menhelyekre tíz kutyából hármat azért adnak be, mert megharapott valakit, vagy csak kezelhetetlen. Mivel ez a zavar általában tanult hibás viselkedésforma, a kutyák 98%-ánál a gazdák együttműködésével jelentős javulás érhető el. Célunk, hogy munkánkkal csökkentsük a kutyatámadások számát, s hogy a kutyák élhetőkké - együtt élésre alkalmassá váljanak.
Az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület a kilencvenes években lakossági igény, és környezeti szükséglet következtében alakult környezet-állatvédelmi közcélú szervezet. Az egyesület fő tevékenysége a széleskörű tájékoztató-információs tevékenység, melynek elsősorban prevenciós célzata van, mégpedig azért, hogy a lakosság, de legfőképpen a felnövekvő ifjúság a környezetében tartott kedvtelési -és gazdasági célú állatokat megfelelő minőségben tartsa, tenyéssze, kezelje, dolgozza fel. Környezet-állatvédelmi propagandamunkánknak célja az is, hogy a már meglévő törvényeket-rendeleteket a széles lakossági rétegek megismerhessék, állatvédelmi vonatkozásban alkalmazhassák. Direkt célunk az is, hogy a meglévő törvények, rendeletek-szabályok mellett segítsük új paragrafusok létrejöttét is.
KEDVENCE KEDVENC HELYE Rezidencia Kutyapanzió szobakutyák részére. Kutyáját kényelmesen berendezett szobákkal, zöld kerttel várjuk Aszód belvárosában családias, barátságos környezetben. Gondoskodunk kényelméről, megfelelő, egészséges táplálásáról, kellemes elfoglaltságáról. 24 órás felügyelettel prémium ellátással várjuk 4 lábú vendégeinket.
természetgyógyászat, kutyamenhelyek, kutyaápolás, egzotikus állatok, állatvédők, akkupunktúra, állatorvos, homeopátia, állatorvosok, kutyafodrász, állatsebészek, termékenyítés, szakállatorvos,
állat, kutyatáp, kutya, vírus, állatkórház, kisállatrendelő, állatfelszerelések, lovas, lógyógyászat, állatorvos, kisállatklinika, macska, állatvédelem, baktérium, ivartalanítás, veszettség, kisállat,
Sajósenye már az Árpádok korában létezett, mint az Örösúr nemzetség birtoka. Akkoriban jelentős helyként tartották számon, ami később sem változott. Már a XIII.sz.-ban fennállott a Szent Egyed tiszteletére felszentelt temploma. 1311 ?ben Sene, Scienne néven szerepelt különféle dokumentumokban. Birtokos családja a község neve után Senyeinek nevezte magát. A községet a török elpusztította, a lakosság a súlyos adók miatt elszökdösött. A XVI. sz. végétől hosszú időre lakatlanná vált Sajósenye. Egykori egyháza teljesen elpusztult, ma már csak a Templomdomb nevű hely emlékeztet a falu és a templom egykori helyére. Sajósenye nevezetes épülete az 1785-95 között épült Máriássy-kúria. Sajósenye Miskolctól 15 km ?re északra fekvő kistelepülés. 461 lakos él itt.
A település keletkezésének pontos időpontja ismeretlen, de a régészeti kutatások során előkerült leletek azt bizonyítják, hogy ezen a területen már a honfoglalást követő években laktak emberek. Ennek magyarázata földrajzi eredetű: nem messze volt a Duna egyik ága, a Sárvíz, amely áradások idején a laposabban fekvő területeket elöntötte, így azok lápos, mocsaras területekké váltak a belvizes területekkel együtt. Örkény és környéke homokdombvonulatával kiemelkedik ebből, és ezáltal vált ideálissá a letelepedéshez. Ez a kiemelkedés áradások idején is alkalmas volt közlekedésre, elsősorban ennek köszönhető, hogy itt alakult ki a "Szegedi nagyút", a "Magna via".
1958. augusztus elsején, péntek délután öt órakor nyitotta meg kapuit állatkertünk, az ország talán legszebb természeti adottságú állatkertje. Anghi Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója özv. Kittenberger Kálmánné és Kasza László társaságában adta át az új intézményt a közönségnek, amely azóta a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark nevet viseli. A megnyitó óta nehézségekkel, gondokkal és örömökkel teli öt évtized telt el.
vízrendezés, helyi közutak, helyi tűzvédelemről, környezetvédelem, településtisztaság biztosítása, rendezvény, rendezvény szervezés, szociális ellátás, közművelődés, polgármesteri hivatal, szociális
A település Pápától 20 km-re északnyugatra fekszik a Rába-folyó árterében. A Pápa-Csorna vasútvonal Rábahíd megállója 2 km-re van. Hídja a Rábán jelentős közúti és vasúti átkelőhely. 1954-ben csatolták Veszprém megyéhez.A XV. Század közepe óta több néven is említik az oklevelek: Waryobogyakezew-nek, Simonkezew-nek, Waraskeszeu-nak, Várjobbágykeszőnek. Első hivatalos említése 1361-ből ismert: Waryobaggakezu. Egyes forrásmunkák szerint Váraljakesző néven is ismert volt.Előnevét a Rába folyó partján épült vízivárról kapta, amelynek földbástyaszerű kiemelkedését ma is látni lehet. Már az őskorban is lakott hely volt. A vízivárat körülfogta a Rába vize, természetes védővonalat vonva a vár köré. A keszői püspökségi vár már az Árpádok korában a Rába egyik védőpontja volt.Utónevét többféleképpen értelmezik. Valószínű, hogy a Keszi=Kesző törzsnévből ered.
- MEOE MISKOLCI ÖNÁLLÓ JOGÚ SZERVEZETE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN, 3532 MISKOLC, GYŐRI KAPU 117
5 csillag 1 vélemény alapjánMEOE Miskolci Önálló Jogú Szervezete
A falu történetét visszamenőleg a X. századig lehet rekonstruálni. Már Szent István király idejében fontos településnek számított, hisz határában állt a király rendelete szerint felépített templom, amely a környék tíz falujának is temploma volt. A falu neve is valószínűleg ebből az időből származik. A bdquo Hymesház, Himesegyházrdquo megnevezés a templom színes, festett ndash vagyis hímes falaira utal. A bdquoházrdquo szóval abban az időben a templomokat illették. Szent István Himesházát és egész környékét a pécsi püspöknek adományozta. A török idők előtti falu nem a mai helyén állt, hanem északra, azon a szántóföldön, amelyet ma is Klein-Himes néven őriztek meg. Romjai hosszú ideig láthatóak voltak. A falunak 1564-től nyoma vész. Kétségtelenül a török néptelenítette el. A lakosság sorsa ismeretlen. 1721-ben kezdődött a teljesen lakatlan település újratelepítése. Az első telepesek ekkor kerültek ide Németországból, a fuldai apátság falvaiból.
szolgáltató, sport, szabadidő, webáruház, információszolgáltatás, kutya, kutyakiképzés, kutyatenyészet, állatvédelem
Szarvas dinamikusan fejlődő város Békés megye nyugati kapuja, Magyarország ötödik legnagyobb állóvize a Körös egyik holtága mellett fekszik. A csodálatos táji környezetnek ezenkívül része még a világszerte híres Arborétum is. Az itt élő lakos megélhetését a mezőgazdasági és ipari termelésen kívül az idegenforgalom és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások adják. A város életét egész évben végigkövetik a különböző kulturális, hagyományőrző és sportrendezvények. Amennyiben kíváncsi az "Alföld gyöngyszemére" látogasson el SZARVAS városba, hiszen itt mindent megtalál a megfelelő kikapcsolódáshoz.
földművelésügy, állatgyógyszer, vadászat, állattartás, állatvédelem, mgszh, szakigazgatás, növényvédelem, talajvédelem, halászat, élelmiszerbiztonság, takarmány, állategészségügy, erdészet
A besenyő eredetű település, Bisse nevét az oklevelek 1290-ben említették először Bysse néven, majd 1332-ben ugyancsak Bysse néven, 1542-es adóösszeíráskor pedig Byssch-nek írták nevét.
A település környéke a régészeti leletek tanúsága szerint az őskor óta lakott. A honfoglalás után fejedelmi birtok volt, majd az Aba nemzetség szállásterületéhez tartozott. A községet 1273-ban Jurk alakban említette először oklevél. Ekkor IV. (Kun) László az Aba nemzetségbeli Kompolt fiának, Péter étekhordómesternek adományozta.
A település kiépített vezetékes ivóvízhálózattal, távhívó állomással, úthálózattal rendelkezik. PB gázpalack cseretelep üzemel.
Telefonszám: 56/310-001, 56/310-006, 56/573-005. Faxszám: 56/310-001, Öcsöd közel 3.500 lakosú nagyközség, közvetlenül a 44. számú főközlekedési út mentén fekszik. A megye keleti kapuja a Hármas-Körös bal partján. A nagyközség nevének eredete a homályba vész, valószínűleg az öcs rokonnév ecs változatából származik. A XVII. században a 30-40 portából álló település elpusztult, majd az 1700-as évek elején újjáépítették. 1745-ben váltották meg magukat az öcsödi jobbágyok. Ettől kezdve gyors fejlődés jellemezte a települést. A XIX. század második felének mérföldkövei a céhek megalakulása és az árvízmentesítés. A századfordulón épült a vashíd, artézi kutakat fúrtak, bevezették a telefont és villamosítottak. A település mezőgazdasági jellegű. Művelhető területe 7.100 hektár, mely túlnyomórészt szántó.
köztemető fenntartása, településrendezés, helyi tömegközlekedés, kultúra, köztisztaság, közművelődés, településfejlesztés, oktatás, helyi közutak, lakásgazdálkodás, környezetvédelem, rendezvény,
A bajbajutott állatokon próbálunk segíteni. Befogadjuk, ellátjuk, ivartalanítjuk, és ha lehetséges, új gazdához juttatjuk őket. Az emberek szemléletét formálgatjuk, elsősorban a gyerekeken keresztül. Várunk minden jó szándékú segítséget, nagyon nagy szükségünk van az adó 1%-okra, hiszen ez a fő bevételi forrásunk. Kérjük, ajánlja fel nekünk, sok állatnak segítene vele. Adószámunk: 18954650-1-20
Kemendollár két település: Kemend és Ollár egyesüléséből keletkezett 1895-ben. A település északi részének, Ollár, első említése 1292-ből való, lakói nemesek voltak. A déli rész, Kemend első említése pedig 1328-ból származik. Ekkor már állt a település határában egy vár, amely a törökök idején fontos szerepet játszott a védekezésben. Mindazonáltal a két települést a törökök pusztításai felszámolták. A terület újabb benépesítését az új birtokosok, a Festeticsek végezték a 18. században. A törökök elvonultával a vár jelentősége megszűnt, így nagyrészt lebontották és építőanyagként használták fel uradalmi épületek és 1746-ban egy kápolna építéséhez.
településfejlesztés, településrendezés, természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak, közterületek fenntartása,
Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beteríto búzamezok és kukoricatáblák, erdosávok, ligetek természeti környezetben és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Muemlékvédelmi Hivatal is "jegyzi" a Nap és Hold motívumos Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerubb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is. Lakosság 5000 fo feletti, ebbol 900 fo Kenderes külterületi lakott helyén Bánhalma területén él. Nagyközségünk Jász- Nagykun- Szolnok megye középso részén, a Szolnok - Túri - sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú /E-60-as/ foközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli helységünket. Szomszédaink Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabo és Tiszagyenda.
állatpatika, állatvédelem, gyógyászati ellátás, gyógyászati készítmény, gyógyszertár, műtét, szaktanácsadás
közszolgáltatás, településrendezés, szociális ellátás, természeti környezet védelme, köztiszt, településtisztaság biztosítása, lakásgazdálkodás, szociális gondozás, rendezvény, településfejlesztés,
Kemenesalja központjában sétálva megnézheti a város nevezetességeit, látnivalóit, megismerheti tradícióit, bekapcsolódhat a programokba. Láthatja a máriazelli mintára épült Mária-kegytemplomot, megismerheti a nálunk letelepült Koptik Odó apát történetét, a híres búcsújáróhelyet. Az ötmillió éves Ság hegyen kalandozva szeme elé tárul az egykori tűzhányó maradványa, a kettős csonkakúp, a bazaltbányászat során kialakult kráter lenyűgöző látványa. A pincék között szorgoskodó gazdák szőlőt termelnek, a hegyi nedűvel szívesen kínálják az arra járót. A Ság lábánál a Vulkán Gyógy- és Élményfürdőben érezheti a víz megújító, gyógyító hatását, a létesítmény vendégeként nyolc medencében és számos szolgáltatás által kapcsolódhat ki és frissülhet fel.
Telephely:2120 Dunakeszi, Pestrejáró út 0124/2
Több, mint tizenkét éve annak, hogy az első négylábú páciens átlépte a Rex Kisállatrendelők küszöbét, és azóta - valószínűleg az itt dolgozó állatorvosok állatszeretetének és szakmai felkészültségének köszönhetően - az állattartók körében komoly elismerést vívtak ki maguknak.
szolgáltató, egyesület, állatvédelem
szolgáltató, állattenyésztés, állatvédelem
