AKÁC OSZLOPFÉLESÉGEK

A Baktalórántházi Erdészet a Nyírség erdészeti tájban, ezen belül a Közép-Nyírség és az Észak - kelet - Nyírség kistájban fekszik. A Nyírség az Észak-keleti-Kárpátokból érkező folyók egykori homokos hordalékkúp síksága. Felszíne mozaikosan kettős. A jellegzetes parabola buckák szárazak, a buckaközök és az egykori ősfolyók észak-dél irányú völgyeinek nyírvíz-laposai iszaposak, helyenként vízhatás alatt állnak, bennük kisebb, főleg mesterséges vízfolyások jellemzőek. Egykor homoki tölgyesek által borított zárt erdők díszítették a területet, ma szántókkal és gyümölcsösökkel tarkított a táj. A természetszerű erdők mozaikosan előforduló állomány maradványai mellett jelentős nagyságú kultúrerdők is vannak a térségben. A térség a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg éghajlati öv határán fekszik. Erdészetünk teljes területe a kocsánytalan-tölgyes, illetve cseres klímába tartozik.

A Nyírlugosi Erdészet hét község határában, a Nyírség szívében, 5 522 ha-on folytat hagyományos erdőgazdálkodási tevékenységet. Az erdészet a NYÍRERDŐ Zrt. egyik legváltozatosabb termőhelyi viszonyokon gazdálkodó egysége. A buckavonulatok között megbúvó "nyírvízlaposok" harmonikus egymáshoz való kapcsolódása teremti meg a táj sokszínűségét. A futóhomok éppúgy jellemzi, mint a savanyú humuszos homok, valamint a kovárványos barna erdőtalaj. Térségünk erdősültsége háromszorosa az Alföld átlagának.Változatos természetföldrajzi adottságok révén az őshonos erdőtársulások (homoki tölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők) és kultúrerdők (akácosok, nyárasok, fenyvesek) mozaikos elhelyezkedése körültekintő erdőgazdálkodást igényel.

A NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészetének kezelésében lévő terület a Nyírség erdőgazdasági tájon helyezkedik el, valamint Tiborszállás helység révén érinti a Szatmár-Beregi síkság erdőgazdasági tájait is. Az Erdészet 19 helység határában mintegy 6000 hektár területet kezel. Térségünk talaját a futóhomok épp úgy jellemzi, mint a mészben szegény humuszos homok, kovárványos barna erdőtalaj, valamint a réti talajok kombinációi. A buckaközi mocsarak, a fűz- és nyírlápok sokasága tarkítja a tájat. Ennek megfelelő erdőtársulások alakultak ki, mint a tölgy-kőris-szíl ligeterdők homokon és kötött talajon, a gyertyános tölgyesek homokon, gyöngyvirágos és homoki tölgyesek, éger- és fűzlápok.

Az Erdészet működési területe Debrecentől északkeletre, Nyíradony-Nyírlugos-Fülöp-Nyírábrány-Nyíracsád-Balkány-Hajdúsámson-Nyírmártonfalva községek határában, a Nyírségi táj déli részén helyezkedik el. Működési területünk 7 818 ha. A terület centrumában található az 5 175 ha-os Gúthi erdőtömb, mely az alföld legnagyobb kiterjedésű összefüggő, zárt gyöngyvirágos tölgyesét és a Nyírség egyik legszebb és legnagyobb fatömegét adó akácállományát foglalja magában. A területre jellemző talaj a homokos alapkőzeten kialakult kovárványos és rozsdabarna erdőtalaj, gyengén humuszos homok és kombinációi, valamint a mélyebb fekvésű buckaközi laposokban előforduló réti talajok alkotta változatos termőhely. A jellemző fafajok: az őshonos kocsányos tölgy - mely az állomány egynegyedét alkotja -, az akác, a nemesnyár és a fenyő.

A fehérgyarmati erdészet a Szatmár-Beregi Síkságon, az Alföld legészakibb részén fekszik. A táj mai arculatát a Kárpátokból lezúduló folyók, a Tisza, a Szamos, a Kraszna és az emberi kéz alakította ki. Talajviszonyaira az öntéstalajok, a lápos réti és barna erdőtalajok a jellemzőek. Éghajlatát az alföldi kontinentális és a Kárpátok montán klímája határozza meg. A terület legjellemzőbb őshonos fafaja a kocsányos tölgy, mely kísérő illetve elegyfafajaival több mint 90%-ot tesz ki. A területre jellemző erdőtársulások: gyertyános -kocsányos tölgyesek puhafás és keményfás ligeterdők fűz, éger-és nyírlápok. Ezen növénytársulások számos ritka növény és állatfajnak nyújtanak menedéket. Az itt dolgozó erdészek - felismerve a természeti kincseink megőrzésének fontosságát - 5 400 ha-on folytatnak már hosszú évtizedek óta természetközeli erdőgazdálkodást.