LÁTNIVALÓ BUDAPEST

Nyitvatartás: Minden nap 10:00-tól sötétedésig.

1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját.

Közel tíz éve készítünk légifelvételeket Magyarország és a Kárpát-medence felett repülve. 100. 000 légifotót digitális technikával, repülőgépen, illetve helikopterben repülve fotografáltunk. Legújabb eszközünk egy földről irányítható, fényképezőgéppel ellátott robothelikopter, melynek munkáját a földről, egy laptop segítségével tudjuk figyelemmel kísérni.

Múzeumunk Ady Endre életébe enged betekintést nyerni.

Napjaink régészetében - a digitális technika fejlődésének köszönhetően - egyre nagyobb szerepet kap a légifotózás. A lelőhelyekről különböző évszakokban készített légifotók sok esetben felfedik a föld alatt rejlő régészeti jelenségeket - árkokat, falakat, gödröket, mivel a növényzet eltérő módon fejlődik a bolygatatlan, illetve a bolygatott vagy mesterségesen alakított talajok esetében - így kirajzolja a régi korokban emberkéz által alkotott műtárgyakat - tehát magukat a régészeti objektumokat.

A Rubicon történelmi folyóirat honlapja.