Cégprofil
 

Cikkek

  • Fejlődés, változás

       Egy újabb tanévnek érünk lassan a végére, és ez ad okot arra, hogy visszatekintsek. Ez az év is eseményekkel teli volt.
      Meglepően nagy volt az érdeklődés az esti iskola iránt. A beiratkozási időpontok szinte mindegyikén a várakozásokat felülmúlta a jelentkezők száma. Idén 100 körül volt azok száma, akik tagintézményünkbe jelentkeztek, főként Hajdúszoboszlóról és Ebesről. Sikerült két olyan osztályt indítani, ahol az egyik osztályba csak hajdúszoboszlóiak járnak, míg a másikba főleg ebesiek. A felmenő évfolyamoknál a 11. évfolyamon két osztállyal, míg a 12. évfolyamon egy osztállyal vághattunk bele a 2010/2011-es tanévbe. Az iskola létszáma bár év közben változott, mégis stabilnak mondható, mivel voltak diákjaink, akik lemorzsolódtak, helyükre félévkor újabb tanulni vágyók érkeztek.
    Miközben az újonnan jelentkezők felvétele zajlott, eközben azokért is izgulhattunk, akik tavalyi évfolyamon végeztek, s továbbtanulásukban, továbbképzésükben gondolkodtak. Egy diákunknak sikerült felvételt nyerni Debreceni Egyetemre, míg mások gyerekneveléssel kapcsolatos szakirányokba indultak el.
    Éppen ezért gondoltam, hogy ez mindenképp pozitív évkezdetet jelent. Az események mellett reményekkel teli évnek számít ez az év azért is, mert miközben a tanítás folyik, folyik az általános iskola épületének –ahol az esti gimnázium is helyet kapott - a felújítása és bővítése. A környezet egyre szépült és még szépül, hiszen a cikk írása közben is zajlik az munka. A következő év elejére talán már egy teljesen felújított környezetben folytathatjuk az oktatást, így már tovább tudjuk mi is gondolni a működésünket. A bővítésre több okból is szükség volt legalábbis az esti gimnázium szempontjából, egyfelől maga a gimnázium is helyet igényel, ugyanakkor a jövőben érettségire épülő szakképzést is szeretnénk indítani.
    Ezzel kapcsolatosan támogatást kaptunk, mind az ebesi önkormányzattól mind az általános iskola igazgatójától. Jelenleg két szakképzést terveztünk ( logisztikai ügyintéző, ill. kereskedelmi ügyintéző ) ezek engedélyezésére várunk.
    Ami az idei év számvetésére vonatkozik, nem szabad elfeledkeznünk az idén érettségiző diákjainkról, akikért nagyon szorítunk. Harminc tanuló vág bele a megmérettetésbe. Nem volt könnyű az idáig vezető útjuk, hiszen sokuk munka és család mellett a szabadidejüket áldozták fel azért, hogy megszerezzék az érettségit. Az örömünk azért is nagy, mert két diákunk is tovább szeretne tanulni, s szeretnénk az esélyeiket növelni.

    Jó szívvel gondolok rájuk név szerint:
    Borbély Ildikó, Cserny Lászlóné, Dankos István, Kapusi-Gágyor Kinga, Hallayné Dihen Irén, Hodosi Marianna, Hodosiné Szabó Zsuzsa, Horváthné Tóth Andrea, Iván Róbert, Kiss Szabina, Kunkli Tiborné, László Tünde, Magyarné Zólyomi Gabriella, Morvainé Szöllősi Szilvia, Nagy Anita, Németh Beatrix, Papp Anikó, Pásti László, Péter Attiláné, Szilágyi Krisztián, Szűcs Erzsébet, Tóth Attila, Hódosné Tóth Bernadett, Vargáné Kovács Éva, Virágné Lengyel Zsófia, Zubóné Kovács Erzsébet, Magyar Szabolcs, Nagy Jánosné, Vass Hajnalka és Szálkai Róbert.

     

    Ebes, 2011. 05.05.


    Medgyesi Magdolna
     

    5/25/2011

  • Esti gimi Ebesen

          2006 szeptemberében kerültem Ebesre. Ekkor indult az esti gimnázium az Arany János Általános Iskola épületében. Várakozással teli voltam, hiszen egy új induló intézmény formálásában vehetem részt.

       Az eltelt évek alatt nemcsak egy újabb „intézmény”-nyé váltunk, hanem fontos közösségkovácsoló szerepünk van. Ez idő alatt az iskola meghatározó pontja lett a községnek. Beszédtéma vagyunk, főleg, ami iskola továbbgondolását illeti.

    Hírünk Ebesről is tovább terjedt; ezt bizonyítja az a komoly érdeklődés, amit minden egyes beiratkozáskor tapasztalunk. Sikerült csalogatunk embereket Hajdúszoboszlóról, Nagyhegyesről, Hajdúszovátról, Debrecenből, Józsáról, mi több Bodaszőlőről való diákunk is tanul az intézményben. Az iskola népszerűsége mögött több ok áll.

       Kiváló és együttműködő a tanári gárda. Néhány tanárunk tanít az ebesi általános iskolában, míg mások Debrecenből járnak Ebesre.

    Másfelől nagyon jó a helyi közösség. Az emberek elfogadták, hogy felpezsdült az élet, hiszen kedden és csütörtök élénkebb a településen mozgás. Az iskolában dolgozók is megszokták a „zsongást” a délutáni, esti órákban. Sokat köszönhetünk neki, hogy együttműködésükkel zökkenőmentessé tették az iskola működését.

    Az iskola külön érdeme, hogy generációkat is segít összehozni. Hiszen 18 évestől a 40-50 év közöttiek is diákjai az „esti giminek”. Egyik korosztály lendületet ad, míg a másik megfontolttá tesz.  Születtek itt barátságok és szerelmek egyaránt.

     

    S hogy miért szeretem ez az iskolát? Azért mert sok mindenben rész vállaltam, és mert sok mindent láttam az elmúlt idők alatt.

       Láttam a jelentkező diákok aggodalmait, hogy tudják teljesíteni a követelményeket, hogy tudják összeegyeztetni az iskolát a munkával, családdal.

        Természetesen szembesülten kudarcokkal is: hiszen voltak, akik csalódásból vagy lustaságból hagyták félbe tanulmányaikat. Bár tudok példát mondani arra is, hogy ez a megszakítás csak átmeneti volt, mivel a diákunk rövid kihagyás után újrakezdte az iskolát, ezúttal sokkal tudatosabban, célirányosabban.

          Láttam, amikor egy-egy tanulónk elcsüggedt, de ilyenkor mindig akadt egy tanár vagy egy iskolatárs, aki bátorította az illetőt, lelket öntött belé.

        Ott voltam, mikor az első érettségizős diákjaink izgulva –de hozzá tenném -, hogy nagyon ügyesen helytálltak a megmérettetésen. Igyekszünk tartani a kapcsolatot egymással az után is, hogy már befejezték, vagy továbbfolytatták a tanulmányaikat. Mert igen, voltak, akik az óta továbbtanultak. Sőt igyekszünk támogatást adni, azoknak, akiknek ilyen irányú tervei vannak.    

      S van olyan pedagógus, aki kimaradna ezekből az élményekből? Mert én nem szeretnék.

     

     

    Kelt: 2010. március 30. 

    Medgyesi Magdolna   

    12/19/2010