Cégprofil
 

Cikkek

  • HASZNOS INGATLANOS INFORMÁCIÓK

    Ingatlanátruházás illetékei
    Visszterhes vagyonátruházás esetén fizetendő illeték mértéke
    Visszterhes vagyonátruházás általános mértéke - ha a törvény eltérően nem rendelkezik (pl. lakóingatlan) - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%.
    E 4%-os illetéket kell tehát fizetni pl. garázs, iroda, üdülő, üzlet, stb. visszterhes szerzése esetén.

    Az illeték mértéke lakóingatlan vásárlása esetén
    Lakástulajdon szerzése esetén az illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke, az illeték mértéke lakásonként 4 millió Forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%.
    Lakás tulajdoni hányadának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 %-os illeték (pl. 1/2-ed szerzése esetén 2 millió forintig), a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4 %-os illetéket kell fizetni.
    Fontos megjegyezni, hogy vagyoni értékű joggal terhelt lakástulajdon szerzése esetén az árnak olyan hányadára alkalmazható a 2%-os illetékmérték, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel a lakás forgalmi értékében.
    A lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódóan a megfelelő törvényi feltételek megléte esetén - több kedvezmény is igénybe vehető, ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:
    - egy éven belül értékesített másik lakás beszámítása,
    - lakásépítési kedvezmény figyelembevétele,
    - 35. életévét be nem töltött fiatalt megillető kedvezmény,
    - 30 millió forgalmi értéket meg nem haladó új lakás tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény,
    - lakástulajdonok cseréjére vonatkozó kedvezmény.
    A különböző kedvezmények és mentességek igénybevételének szabályait a törvény részletesen tartalmazza.
    Lakóház építésére alkalmas telek illetéke
    A lakóház építésére alkalmas telektulajdon (tulajdoni hányad), valamint erre alapított vagyoni értékű jognak megszerzése (ajándékozással, örökléssel és visszterhes vagyonátruházással egyaránt) mentes a vagyonszerzési illeték megfizetése alól, amennyiben a vagyonszerző nyilatkozatában vállalja, hogy a megszerzett telken lakóházat épít.
    A lakóház felépítését 4 éven belül kell igazolni a (nevére szóló) használatbavételi engedély bemutatásával az illetékhivatal felé.


    Az illetékelőleg
    Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelo~leget köteles fizetni. Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.
    Az illetékelőleg összegét az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli.
     

    2011. 02. 08.

  • HASZNOS INGATLANOS TANÁCSOK

    Ingatlan átiratás
    Egy ingatlan adásvétel ma már mindenképpen millió nagyságrendű ügyletet jelent, éppen ezért igencsak körültekintően kell eljárnia vevőnek és eladónak egyaránt, hiszen mindkét fél rendkívül sokat kockáztat. Ha az alább leírtakat megfogadják, akkor ezeket a kockázatokat jelentős mértékben lehet mérsékelni.

    Az ingatlan adásvételi szerződésének formai követelményei
    Az ingatlan (építési telek, lakás, ház, termőföld, stb.) értékesítésének legfontosabb formai követelményei:
    - az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés csak írásban érvényes,
    - a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenjegyeznie.
    Jogi végzettségű szakember segítségét azonban nem csak a szerződés megkötéséhez célszerű igénybe venni. Jobb, ha a vevő és eladó közötti első komolyabb tárgyaláson ott ül a jogi képviselő, főleg ha ekkor előleg, vagy foglaló kifizetésére (vagy az ebben való megállapodásra) kerül sor. Az ügyvéd vagy a közjegyző nem drágítja meg az eljárást, hanem annak megkerülhetetlen része, ugyanis ellenjegyzésük nélkül a földhivatal nem fogja bejegyezni a vevő tulajdonjogát.

    Ingatlan adásvételi szerződés kötelező elemei
    A szerződés tartalmára vonatkozó előírások közül csak a fontosabbakat emeljük ki, figyelemmel arra is, hogy ezeket az eljáró ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenőriznie.
    Az adásvételi szerződésnek a tulajdonjog bejegyzéséhez egyebek mellett tartalmaznia kell:
    - a felek meghatározott adatait (magánszemély családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját; statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát),
    - az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám),
    - a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát,
    - a keltezés helyét és idejét
    - több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon.

    A jogi képviselő
    Mindenképpen igyekezzünk olyan jogi képviselőt választani, akiben megbízunk, vagy akit olyan személy ajánlott, akiben biztosan megbízhatunk. A megfelelő ügyvéd kiválasztása biztosítja a zökkenőmentes adásvételt.
    A vevőnek célszerű ragaszkodnia a saját ügyvédhez. Ha azonban mégis az eladó ügyvédje mellett döntenek a felek, akkor az aláírás előtt nézesse át a szerződéstervezetet saját ügyvédjével, akivel a legkisebbnek tűnő módosításokat is folyamatosan egyeztesse, mert egyetlen megváltoztatott szó is teljesen új értelmet adhat egy szerződésnek.
    A földhivatali eljárást is a saját ügyvédre célszerű bízni, mivel ennek folyamán előre nem látható problémák is felmerülhetnek.
    A dokumentumok áttanulmányozása és átolvasása
    A friss (aznapi) tulajdoni lap megtekintése nélkül ne írjunk alá semmilyen olyan okiratot, ami bármilyen kötelezettséget ró ránk! (Sajnos nem elegendő a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, hiszen pl. egy délutáni szerződéskötést megelőzően is lehet olyan bejegyzést kérni a földhivatalnál, amely meggátolja a bejegyzést.)
    A tulajdoni lapon megtalálhatjuk az eladó(k) és az ingatlan fontosabb adatait. Társasházi ingatlan vásárlása esetén a tulajdoni lap mellett fontos információkat tartalmaz az alapító okirat is. Ebből megtudható, hogy milyen egyéb helyiségek tartoznak a lakáshoz (vagy éppen nem tartoznak hozzá).
    Tulajdonjogot csak tulajdonostól, vagyis az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett személytől (személyektől) lehet szerezni. A kellő körültekintés éppen ezért főleg az eladóként fellépő személy azonosítása miatt fontos. Az ügyvédnek (és a közjegyzőnek is) kötelessége a felek személyazonosságáról meggyőződnie, de az eladó iratainak megtekintése a vevőnek is erősen ajánlott.
    A szerződést nem elegendő átfutni! Ha valami nem, vagy nem teljesen érthető, akkor mindenképpen kérdezzünk meg a jogi képviselőt. A szerződés alapos átolvasására fordított percek nincsenek arányban az esetlegesen - ennek elmaradásából fakadó - pereskedés éveivel!

    Az eladó tájékoztatási kötelezettségei
    Az eladónak kötelessége, hogy az ingatlan lényeges tulajdonságairól (különösen az esetleges kötelezettségekről és terhekről) tájékoztassa a vevőt. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Ha azonban az eladó a tájékoztatási kötelezettségének nem (vagy nem teljes mértékben) tesz eleget, és olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg az ingatlant, akkor a vevő
    - a vételár mérséklését követelheti,
    - elállhat a szerződéstől,
    - kártérítést követelhet.
     

    2011. 02. 08.

Termékek, szolgáltatások
 
Visszajelzés