GOLD AKTÍVA 2007 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. - Termékek, ajánlatok, hírek

Röviden az Áram-védőkapcsolóról

A legjobban ismert, klasszikus típus az áram-védőkapcsoló (ávk), angol rövidítése RCCB (Residual Current Circuit Breaker) vagy a német nyelvterületről átvett FI-relé (Fehlerstromschutzschalter). Az érvényes szabvány Magyarországon az MSZ EN 61008, 2000 októbere óta.
A készülékek testzárlati áramok érzékelésén túl alkalmasak áramkörök zárására, bontására vagy leválasztására. Ez nem jelent rövidzárlat és túlterhelés elleni védelmet, ezért mindenképpen szükséges kismegszakítót is választani az áram-védőkapcsoló elé.

Milyen érzékenységű készüléket válasszunk?
Érintésvédelmi szempontból kétfajta alapesetet különböztethetünk meg (az IEC 60364/MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabvány szerint).

1. Közvetlen érintés: (A szövegre kattintva megnézhet róla egy flash bemutatót!) az áramkörbe került személy a villamos berendezést tápláló hálózat fázisvezetőjét vagy a berendezés üzemszerűen feszültség alatt lévő fémrészét érintette meg. Ebben az esetben a fázisfeszültség teljes értéke jut rá. Ha áram-védőkapcsolót is kívánunk erre a célra alkalmazni kiegészítésként, akkor 30 mA-es érzékenységű, pillanatkioldású készüléket kell választani. Fontos megjegyezni, hogy a készülék nem vált ki más védelmi módot (pl. szigetelés).

2. Közvetett érintés: (A szövegre kattintva megnézhet róla egy flash bemutatót!) olyan fémrész érintése, amely nincs üzemszerűen feszültség alatt, de meghibásodás következtében feszültség alá került. Ebben az esetben az áramütés nagysága a kialakult földzárlati áramtól függ. A hálózati feszültségtől, az áramütés típusától és időtartamától, az áramkörbe került személy korától és szervezetének villamos ellenállásától függően az áramütés által okozott élettani hatások az egyszerű bizsergéstől egészen a szívbénulásig terjedhetnek. Ezek a balesetek egyre gyakoribbá váltak a különféle villamos berendezések, készülékek szélesebb elterjedése nyomán. Mindennapi életünket ma már el sem tudnánk képzelni például mosógép, hűtőgép, TV, házimozi, számítógép, fax, nyomtató nélkül. Mivel a villamos áram közvetlen élettani hatásai rendkívül súlyosak lehetnek, az áramütés veszélyének csökkentése elsőrendű feladat.

Általánosságban elmondható, hogy a minél érzékenyebb típusú készüléket célszerű beépíttetni (villanyszerelővel), hiszen ez garantálja a megnyugtató védelmet. Szerencsére ma már elég fejlett a technológia, így a nem kívánt leoldások is minimális szintre korlátozódtak. Egyébként nem kívánt leoldást okozhat az is, ha túl sok készüléket fogunk össze egyetlen áram-védőkapcsolóval. Ebben az esetben célszerű kisebb csoportokat alkotni, és ezeket külön-külön 30 mA-es ávk-val védeni.

ÁVK és a védővezető szakadás

Minden védővezetős érintésvédelmi mód "halála" a védővezető szakadása. Azaz testzárlatos berendezés állandó balesetveszélyt jelent, ha TT; TN; IT rendszerekben a védővezető (PE; PEN) szakadt. Hogyan segít ezen az ÁVK alkalmazása? Természetesen az ÁVK, mint érintésvédelmi célú kikapcsoló készülék alkalmazásakor a védővezetőket az érintésvédelmi módnak megfelelően ki kell építeni. Megfelelő méretezés esetén az ÁVK a testzárlatos berendezést az ÁVK lekapcsolja a táplálásról. Mi történik, ha szakadt a védővezető? Az ÁVK sem működik, ha a testzárlatos berendezésnek nincs kapcsolata a földdel, és a védővezető szakadt. A berendezés testzárlattal üzemel, ami természetesen így is balesetveszélyt jelenthet. (A védővezető szakadásakor nem kell okvetlen tényleges szakadásra gondolni, elég egy rossz, eloxidálódott, régi alumínium kötés, azaz nagy átmeneti ellenállás.) Amint azonban a kezelő megérinti a testzárlatos berendezés potenciálon levő testét, zárja az áramkört és az ÁVK 0.2 másodpercen belül lekapcsolja ezt a testzárlatos veszélyforrást. A kezelő nem kap áramütést! Ezért célszerű a túláramvédelmi eszközök helyett ÁVK-ra bízni az érintésvédelmi lekapcsolást.

Az ÁVK alkalmazása minden olyan régi szerelésű lakásban javasolandó, ahol a védővezető nincs kiépítve, mert a szigetelőpadlós helyiségekben használt villamos fogyasztó berendezések meghibásodási esetére is védelmet nyújt, habár létesítésének nem ez az alapvető célja.

Az eszköz beépítésével kapcsolatban érdeklődhet elérhetőségeinken.

Miért nem használ a fejbőr problémákat kezelő szerek többsége?
Azért, mert az emberek többsége
nem tud megfizetni egy 2-3 hónapos kúrát több tízezer forintért, és minden nap
nem tud naponta 3 szor foglalkozni magával! Ennél rövidebb idő alatt pedig
látványos eredményt egyetlen szerrel sem tudunk elérni.

Megoldás!
Megfizethető hatékony fejbőrápoló szerek, amit nem szükséges minden nap
használni, mégis látványos a pozitív hatása.

A ZETA 2 - HAJNÖVESZTŐ és fejbőr kondicionáló krém.
"ÚJRA NŐ A HAJA!"
Rendszeres használatától 2-3 hónap után megindul
az új haj növekedése!

15ml liquid + por
Hajápoló krém, ami megakadályozza a hajhullást, normalizálja a rendellenes működéseket. A szinergikus működésnek köszönhetően, ami vitaminok és védő elemek által jön létre, ez a krém a fejbőrnek tökéletes kondíciót biztosít ahhoz, hogy a haj telt, puha és rugalmas legyen.

Használata:
Távolítsa el az üveg tetejét, nyomja meg a dugót, ekképpen kiengedve a száraz port a krémbe, rázza egy darabig, majd hordja fel a hajra. Masszírozza be legalább 5 percig kis körkörös mozdulatokkal, és finoman nyomkodja az ujjbegyeivel, hogy biztosítsa az aktív összetevők mély áthatolását. Ne öbblítse le! Formázza óhaja szerint.
Intenzív kezelés - kezdő fázis: hetente 2 vagy 3 használat közel másfél-2 hónapig. Maximális hatékonyság érdekében használja a lotiont minden második napon: a hajmosás után nedves hajon vagy száraz hajon, ha a mosás nem szükséges. Ne öbblítse le!
Megelőző vagy védő kezelés: hetente legalább 1 használat 4-6 hétig; ismételje meg periodikusan legalább kétszer egy évben.

Fenti terméket kényelmesen megrendelheti webáruházunkban