LNA GROUP KLÍMASZERELŐ KFT - Termékek, ajánlatok, hírek

Kezdetben volt a legyező, mellyel már az időszámításunk előtti első évezred elejétől enyhítettek a hőségen a kínai hölgyek és urak, nemesek és közrendűek egyaránt. Ők is azt mondhatták tehát: Klimatizálást mindenkinek!
A korai legyezők pálmafalevél-alakúak voltak, és papírból, selyemből, valamint madártollból készültek. Az ókori és az újkori Kínában persze mindennapi funkcióján túl szimbólum is a legyező, a kínai nemzet művészeti és kulturális értékeit jelképezi, egyúttal a kínai népművészet része máig.
Az időszámításunk (Krisztus) utáni első évszáza-dokban kitalálták az összecsukható legyezőt is, méghozzá Japánban. Ha enyhült a meleg, a hölgyek mindjárt a kimonójuk alá rejthették a kedvenc darab-jukat. Ez a termék vált Japán legfőbb exportcikkévé az első évezredben. A sors fintora, hogy elsősorban Kína volt a kereskedelmi célpont. Hosszú évszázadok után aztán telítődött összecsukható legyezővel az akkori piac.
Mindenesetre a XV. század táján Kína nem kért többet a japán legyezőkből. Japánnak viszont fontos volt az export, ezért a két állam között tengereken garázdálkodó kalózok segítségével ismét rátukmálták az árujukat Kínára, ha kellett nekik, ha nem.
Európába aztán nem az eredeti legyező, hanem a japánok által továbbfejlesztett változat jutott el, és bizony kínai közvetítéssel. A középkori Európában egyébként, mivel még nem ismerhették a modern épületgépészet termékeit, vastag falakkal és kis ablakokkal érték el, hogy épületeik hűvösek maradjanak a kínzó kánikulában is. Elég, ha a középkorban épült, de még ma is álló templomok, dómok, vagy erődök kánikulában is mindig hűs levegőjére gondolunk.
Ahogy az építészet fejlődött, egyre nagyobb hőhatásnak lettek kitéve az építmények, egyrészt a vékonyabb falak, másrészt az egyre nagyobb ablakok miatt. Szükségessé váltak a nagyobb hőhatást semlegesítő vagy kiküszöbölő épületgépészeti eljárások. A technika azonban csak a huszadik század elejére jutott oda, hogy lehetővé váljon a megfelelő megoldás.
Az első klímaberendezés a 1902-es New York-i hőség és a népszerű Judge című színes, szatirikus hetilap türelmetlen olvasóinak összjátéka folytán vált valósággá. Az említett orgánum ugyanis a nyár folyamán egyre rosszabb minőségben jutott el az igényes és nyájas olvasókhoz, akik panaszaikkal meg is találták a kiadócéget.
Ezt a megfigyelést alkalmazta az ominózus brooklyni nyomdában és ennek alapján alkotta meg a levegő nedvességének TX-diagrammját (felfedezését 1912-ben publikálta), mely alapján építik a klímaberendezé-seket még ma is. A korai időkben nemcsak nyomdák, de az akkoriban hőskorukat élő mozik is szívesen áldoztak klímaberendezésekre.
Persze mint oly sok minden másban, a klímatechniká-ban is más úton haladt a kontinentális Európa, mint az angolszász világ. Az európai modellt a drezdai egyete-men az (előző) századfordulón működő professzor, Richard Molliere alkotta meg. Emberünk nemcsak a nagy színműíró névrokona volt, de ő alkotta meg nedves levegő állapotának HX-diagrammját is 1923-ban, melyet szintén a mai napig alkalmaznak Európában, így Magyarországon is.
Hazánkban tudományos szinten 1950 óta foglalkoznak klimatechnológiával, méghozzá a Műegyetemen Macskásy professzor által 1950-ben alakított Épületgépészeti Tanszéken, ahol a mai napig is hangsúlyos a terület.A tanszék oktató- és kutatómunkájának eredménye a hatvanas évek óta a hazai nyomda- és textiliparban kamatozik, de tévéstúdiókban is használtak már a korai időkben is klímaberendezéseket. Az első hazai tervezésű és gyártású klímaberendezés a szintén az említett tanszéken működő Fónyad Tibornak, a Kipterv mérnökének nevéhez fűződik, és szintén a hatvanas évek terméke.
A rendszerváltás után persze kibővült a klímatechnológia alkalmazása hazánkban is, jó húsz-harmincéves lemaradással követve a nyugati világot. Ekkor váltak klimatizálttá a mozik, az éttermek, és az idő előrehaladtával egyre több magánlakásban tűntek föl klímaberendezések, hogy a napjainkban gyártott személygépkocsik többségéről ne is beszéljünk.
 

A szakszerűen karbantartott és megfelelő szűrőkkel ellátott légkondícionálók az allergiások számára akár segítséget is jelenthetnek a tisztított, szűrt levegővel.

A klímák által esetlegesen előidézett betegségek között legismertebb az úgynevezett légionárius tüdőgyulladás, amit a pangó langyos vízben megtelepedett és elszaporodott Legionella baktériumok válthatnak ki.

Mi a légiós betegség?
Több mint kétszáz ember fertőződött meg a központi klíma berendezésben található baktériummal egy 1976-os philadelphiai légiós nagygyűlésen, és közülük harmincnégyen bele is haltak a betegségbe. Innen kapta nevét, és ekkortól számítják hivatalosan a Legionella baktérium létezését.

Az elmúlt harminc évben számos alfaját és típusát mutatták ki e baktériumtörzsnek: a Legionella természetes vizekben is megtalálható, és szinte minden vizes rendszerben jelen van. Kisebb mennyiségben nem jelent veszélyt, viszont 20-40 fokos "pangó" vízben elszaporodhat, és permetként a levegőbe jutva, onnan belélegezve komoly megbetegedést okozhat. Mint tudjuk, a klíma a levegőből a beltéri egységen át juttatja a szabadba az un. "kondenz vizet „A fertőzés nehezen felismerhető, a kevésbé súlyos Pontiac-láz influenzaszerű tünetekkel jár, és néhány nap alatt spontán gyógyul. A klasszikus légiós betegség a pneumónia, ami egy magas lázzal járó életveszélyes atípusos tüdőgyulladás - itt a halálozási arány 10-30 százalékos.

Csak a karbantartás véd :
A szakszerűen telepített és előírásszerűen karbantartott klímáknál minimális a Legionella fertőzés veszélye - állítja Zoltán Attila, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára. Alapvető lenne, hogy legalább a hűtési idény kezdete előtt, de - a feladat és üzemmód függvényében , amennyiben készülékünkkel fűteni is fogunk ,fűtési idény előtt is célszerű a karbantartás és ezzel egyidejűleg a klíma gombátalanítása. Ez azt jelenti,hogy tisztító-öblítő szerekkel és speciális gombaölő spray-vel kezelik a légtechnikai rendszereket, az irodákban, lakásokban.

A különböző baktériumok a hosszabb üzemszünetek alatt szaporodhatnak el igazán, a gépek bekapcsolása után pedig a levegőbe juthatnak. Telepítéskor fontos, hogy a csepegő kondenzvíz rendesen el legyen vezetve, és véletlenül se maradhasson pangó víz a rendszerben, mert a Legionella leginkább langyos vízben szaporodik.
Sajnos még becsült adatok sincsenek arra vonatkozóan, hogy a vásárlók, üzemeltetők közül hányan végzik el az előírt karbantartásokat, de a tapasztalatok szerint az olcsó, otthonra vásárolt gépekre az emberek sajnálják az évi pár ezer forintos karbantartási díjat, ami nemcsak az esetleges fertőzéseket akadályozza meg, hanem biztonságos, energiatakarékosabb üzemelést is biztosít.

A lakásokban leggyakrabban használt split-klímáknál a Legionella baktérium legfeljebb a nem megfelelően elvezetett kondenzvízben ill. a beltéri egységünkben telepedhet meg. Itt tisztítás hiányában inkább a penészgomba elszaporodása valószínű, aminek a spóráira viszont sokan allergiásak. Mivel ezek a klímák az adott helység levegőjét használják és "forgatják", kintről nem kerülhetnek bele szennyező anyagok - az erkélyeken, ablak előtt elhelyezett kültéri egységekre kerülő madárürülék, egyéb szennyeződés például nem juthat vissza a rendszerbe. "Kicsi az esélye, hogy a klíma - eltekintve a túl alacsony hőmérsékletű használatból fakadó meghűléstől - önmagában terjesszen bármilyen betegséget, sőt, az egyre fejlettebb szűrőmegoldások még akár a levegő minőségét is javíthatják. Már léteznek olyan split berendezések is, melyeknél megoldották a hűtött helység szabályozottan történő levegőellátását is.
 

Klímánk hűtéskor hőt szállít a hűtött térből a külvilág felé. Ésszerű gondolat, hogy ez megfordítva is működhetne. Működik is!

Egy egyszerű kis szerkezet beépítésével megfordítható a folyamat, így most a külső térből szállítható a hőmennyiség a belső tér felé - tehát a készülék fűt. A megoldás egyetlen problémája, hogy mások a körülmények nyáron, amikor hűteni akarunk, és mások télen, amikor fűteni. Nyáron kb. 24 C-os az helyiség, ahonnan elszállítjuk a hőt, és mondjuk 34 C, ahová szállítjuk. Télen, mondjuk -10 C a külső hőmérséklet, ahonnan hőt kell elvonni, és kb. 22 C, ahová szállítani kell. Nem nehéz belátni, hogy könnyebb a 24 C-os levegőt lehűteni 1-2 C-kal, mint a -10 C-osat. Éppen ezért a sztenderd - ki/bekapcsolós - berendezések nem alkalmasak arra, hogy +5 C alatti külső hőmérséklet esetén fűtési üzembe működjenek.

A klímával való fűtés még a legrosszabb esetben is háromszor annyi fűtési teljesítményt eredményez, mint amennyi elektromos áramot fogyaszt. Ez egy jó klímánél 5 is lehet. Egyet fizet, ötöt kap!

Ha Önnek önálló vezetékes földgázellátása van, akkor kb. egynegyedét fizeti annak, mintha árammal fűtene (villanyradiátor, hőlégbefúvó). Ha tehát a klímás fűtés négyszer annyi hőt tud szállítani, mint amennyi áramot felvesz a hálózatból, akkor a megrendelőnél pontosan ugyanannyiba kerül a klímás fűtés, mint a gáz.
Bármilyen más rendszerű fűtésnél - társasház központi kazán, távfűtés, PB-gázfűtés - gazdaságosabb lehet egy klímás fűtési megoldás.Ha egy lakás 10 kW fűtési teljesítményt igényel, és ez biztosítva van klímával, akkor az a lakás ugyanúgy megfelelően fel lesz fűtve, mint bármely más megoldással.

Az inverter-technológia - a korszerű hűtőközegek megjelenésével együtt - ma már -20 - -25C külső hőmérsékletig működő hőszivattyús klímákat biztosít, ami azért már elgondolkodtató. Az inverteres klímaberendezés a magasabb árat kb. 2-3 év alatt ’visszahozza’ az alacsonyabb villanyszámlánkkal átlagos fogyasztásnál.