Mi a felvétel menete
A felvétel első lépése a mankó elkészítése, ami úgy történik hogy egy sávra rögzítjük a legdominánsabb hangszereket metronómra, ami később segítséget nyújt a dobosnak hogy hol is tartunk a számban éppen. Időt lehet spórolni úgy ha már kész mankóval érkeztek a stúdióba, ha erre lehetőség van.
A stúdió felvétel első lépése, hogy beszereljük a dobfelszerelést, és természetesen jól bemikrofonozzuk. A szintek beállítása után, sávonként számítógépre rögzítjük minden dob és cin hangját (így a lekeverés során is állítható a hangkép). A felvétel rendszerint metronómra, és a már elkészített mankóra történik, hogy pontos legyen a szám tempója, de ha a dobosnak ez nem megy akkor saját ütemében is lehet rögzíteni. A felvétel után kérésre lehetőség van a főbb dobok triggerelésére, azaz számítógépes modellezésére, hogy még dögösebb legyen a hangzás.
A következő a basszusgitár. Az előadó itt már hallja a korábban felvett dobot, és arra játszik rá. A felvételt hangszóró szimulációval (Di-Box + CabSim), és mikrofonnal készítjük. A visszahallgatásnál eldöntjük, hogy melyik a jobb, melyik passzol inkább a zenébe.
A ritmus szekció után jöhetnek a gitárok. Ha igazán dögös felvételt akarunk készíteni, akkor ezzel a munkafázissal megy el a legtöbb idő. A gitárokat is több hangszedővel rögzítjük, mégpedig egy digitális szimulációval, egy analóg szimulációval, és a hangszóró elé tett különböző mikrofonokkal (általában két dinamikus mikrofonnal a hangszóró közvetlen közelében, egy távoli kondenzátor, és egy szintén közeli mély tónusú szalag mikrofonnal). Ezek közül azt, vagy azokat tartjuk meg, amelyek a legjobban visszaadják a hallott hangot. Egy egy részt (pl.: refrén), többször is fel kell játszani, mivel akkor lesz igazán "ordas"/"dögös" a hangzás :D! Sok "stúdióban" egy chorus, vagy egy delay effektel megoldják ezt a problémát, de ez nagyon nem profi megoldás.
Ezután jöhetnek az egyéb hangszerek (fúvós, szinti, stb). Mivel ez ritkán fordul elő, ezért nem részletezném...
Az ének felvétele sem egyszerű. Első lépésként kiválasztjuk az énekes hangjához legjobban passzoló mikrofont. Ha megvan a mikrofon, akkor a Vocal Produceren beállítjuk a hangképet (Dinamika, hangszín, S, CS, P betűk). A felvétel itt is két sávra történik, hogy ha később kiderül, hogy az effekt nem volt jól beállítva, akkor se kelljen újra felvennünk. Az énekes hamis hangjait utólag ugyan ki lehet húzni, de mi jobban szeretjük a tiszta hangokat. A túlzott kihúzás a jellegzetes AutoTune hangzást kölcsönzi a felvételnek, ami többnyire csak a pop iparban mondható elfogadottnak. Inkább énekelje föl a hibás részt még egyszer... Az éneket érdemes megtöbbszörözni különböző mikrofonokkal, ha a zene ezt megkívánja, így nem csak stúdiósabb lesz az ének hangzása, hanem élénkül a sztereó tér is.
Minden sáv megvan. Következik az értékes felvételek kiválasztása, és effektezése, ha szükséges. A hasznos jeleket digitális mixeren keverjük össze, torzításmentesen, és fázishelyesen.
A lekevert zenét analóg mastering effekteken zavarjuk át, majd vissza a számítógépbe. Ezután szoftveres úton adjuk meg a kész felvétel végleges hangerejét, hangképét.
Az így elkészült számokat CD-re több formátumban írjuk ki. Kérés szerint elvihető a projekt file (sávos felvétel) is, de ehhez akár több DVD is kellhet... Egy profin felvett szám átlagos mérete 3-6 GB.
1/24/2012