BÁCSALMÁSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

Bácsalmás büszke természeti szépségeire, épített környezetére, az elmúlt évek eredményeire, de bátor a jövő céljainak megfogalmazásakor is. Sok új barátra és ismerősre, partnerre és befektetőre van szükségünk, hogy céljainkat elérjük, hogy életünket javítsuk. A város vezetése, és lakossága szeretettel vár mindenkit, aki kíváncsi Bácsalmás hagyományaira, kultúrájára, vagy gazdasági lehetőségeire. A turisztikai céllal ideérkezőket éppúgy örömmel látjuk, mint a befektetési, munkahely teremtési szándékkal rendelkezőket.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a település őse az avar kortól lakott volt. Az első nagy néppusztítást az Alföldet letaroló mongol, tatár hordák végezték, s ennél is végzetesebb volt az oszmán hódítás. Az ALMÁS, HAJMÁS néven említett település a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után kezd véglegesen betelepülni elsősorban délszlávokkal (nagyobb részt katolikus illírekkel), valamint az ország északi részeiről áttelepülő magyar, kisebb részben szlovák szökött jobbágyokkal. Bél Mátyás az 1735-ös leírásában Felső-Almás néven, kicsiny faluként említi. 1740-től saját parókiája és temploma van. Az 1768-as kincstári térképen a falu már a mai helyén van, a szőlők is fel vannak tüntetve. 1772. július 20-án ALMASKA SELO kamarai falu címén urbáriumot kapott. Jó termőföldje miatt az 1780-as években a lakosság száma a belső migráció, valamint Mária Terézia és II. József német betelepítési programja folytán ugrásszerűen növekedett. A németek (svábok) magasabb szintű termelési kultúrája hozzájárult a földközösség korai megszűnéséhez, az árutermelés kialakulásához. 1803-ban Almás egész területét megszerezték a közbirtokosok, akik 1808-ban kieszközölték az országos vásártartási jogot, a mezővárosi címet. 1848-ban Almás országgyűlési követválasztó központ lett, említésre méltó, hogy a lakosság Vörösmarty Mihályt választotta képviselőjévé Kossuth Lajos ajánlására. A lakosság létszámának növekedésével párhuzamosan a településen 1837 óta van gyógyszertár, 1855-től posta, kórház, 8 tantermes iskola, 1862-től távíró. Mezővárosi címét 1871-ben vesztette el, de közigazgatási szerepköre földrajzi fekvése folytán megnőtt, 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Végleges helynevét (Bácsalmás) 1904-ben törvényhatósági rendelettel állapították meg.