BÜSSÜ POLGÁMESTERI HIVATAL

Polgármester Fogadónapok: hétfő 8.00- 10.00 óráig. A Büssü Polgámesteri Hivatal közszolgáltatással foglalkozik.Eleinte három falu közjegyzősége, majd tanácsa volt Büssüben, amit később megszüntettek. A tanács székhelye Gölle lett. A termelőszövetkezet székhelye is elkerült a faluból. Igy hát a régi központi község hajdani közössége is felbomlott, melyet az önkormányzatok megalakulása után a képviselő testület és civil szervezetek próbálnak meg összekovácsolni. Tíz év alatt olyan beruházások valósultak meg melyről csak álmodni lehetett. / kultúrház felújítása, iskola-óvoda felújítása, gázcsere telep, vezetékes vízhálózat, első- és második világháborús emlékmű, millenniumi emlékpark, Idősek Klubja, Falugondnoki szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat és családsegítő központ, autóbusz várók, temető rendbetétele, Petőfi utcai autóbusz öblözet, járdaépítés, utak aszfaltozása, gázvezeték építés.

Somogy megye középkeleti részén a Baté - Igal összekötőút felénél helyezkedik el, Igaltól 8 km-re, Kaposvártól és Dombóvártól 25 km-re. Az első írásos emlékek az 1725-ös években említik először, bár a régészeti leletek szerint már a római korban is lakott terület volt. A magyar nemzeti királyság megalakulásakor a község területét a tolnai királyi várhoz csatolták. Kezdetben a királyi hirdetőknek volt itt földje, aztán váltogatták egymást a különböző uraságok. 1449-ben a Bocskai család előnévként használta a falu nevét. A helynév Bese (1725), Bouseu (1362), Besew (1408), Bösö (1575), Büssü ( 1725-tól ) 1729- ben a gyulai Gaál család birtoka és az is maradt egészen 1945 -ig. Az 1700-as években színmagyarok lakták a falut. A XVIII században jelentős gazdasági fejlődés indult meg, ekkor mezővárosi rangra emelkedett. Iparos sváb családok települtek be, de előfordul a betelepülők között horvát és angolszász eredetű is. Az újonnan jöttek alkalmazkodtak a befogadókhoz, átvették nyelvüket, szokásaikat, később már csak a nevük árulkodott eredetükről. Megnehezítette beilleszkedésüket, hogy házasságot ritkán kötöttek egymással az őstelepült magyarok és a betelepült svábok. Ennek elsődleges oka a vallási különbség volt. Míg az őslakosság református volt a betelepültek valamennyien katolikusok. Békésen éltek és segítették egymást a falusi kis közösségben. 1927-től kövesút kötötte össze Batéval ahol a legközelebbi vasútállomás is volt, 1947-ben megindult az autóbusz közlekedés, 1948-ban bevezették a villanyt. A község lakóinak száma a XX. század elején volt a legtöbb, akkor 973- at írtak össze, 568 római katolikust és 405 reformátust.