BAJA VÁROS HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGA

A bajai tűzoltóság története a magyar alkotmányos élet kibontakozására nyúlik vissza. A tűzoltóság intézményeinek megalakítása egybeesik a XIX. és a XX. század társadalmi fejlődéssel. A fejlődés az 1867. évi kiegyezés után kezdődik, országszerte mintegy 350 egyesületet alakítanak meg. A megalakult egyesületek az egyéni és a közvagyon védelmére hivatottak. A régi Bárányszálló nagytermében 1871. évi október 15-én Loósz Zsigmond akkori főbíró elnöklete alatt a " város polgársága" értekezletet tartott a tűzoltóság megszervezése ügyében. A megválasztott bizottmány kidolgozta az alapszabályokat, amelyek a belügyminisztériumtól bemutatási záradékkal ellátva érkeztek vissza. Az első elnök és főparancsnok Pollermann Bertalan gyógyszerész lett.Az egylet tehát megalakult, de működését a megoldatlan anyagi gondok miatt nem tudta megkezdeni (megkezdődött a tűzoltószerek beszerzése). Az első őrség 1872. év december 6-án Ecker István őrparancsnok vezetésével kezdte meg működését.

1890-ben a Ferencrendiek tornyában lévő őrtornyot a laktanyával, magánhasználatú telefonnal kötik össze. 1911. szeptember 25.-én tartott közgyűlés 22 131-236/kig. 1911. számú véghatározat mondta ki, hogy az önkéntes tűzoltósággal együttesen működő városi tűzoltóságot úgy kell megszervezni, hogy annak élére szakképzettséggel bíró főparancsnokot kell állítani, aki csak fegyelmi úton fosztható meg tisztségétől, és feladatának ellátásáért a város közönségétől fizetést nem kap. 1912-ben a Belügyminisztérium a hivatásos tűzoltóságról szóló szabályrendeletet jóváhagyta, így változás állt be a tűzoltóság életében. 1912. május 1.-vel felállított hivatásos tűzoltóság parancsnokának dr. Fehér Lőrinc tb. főjegyzőt nevezték ki. Az ekkor megalakult városi tűzoltóságnak felszerelése nem volt, öltözettel és egyéni védőfelszereléssel az önkéntes tűzoltótestület látta el. A város először 1913-ban látta el a hivatásos tűzoltóságot felszereléssel és ruházattal. Az 1914. év nyarán kitört világháború a tűzoltóság tagjainak nagy részét fegyverbe szólították, így a működőképesség megőrzése érdekében a szünidőző tanuló ifjúság soraiból pótolták a hiányzó létszámot. A háborús években a tűzoltóság aktivitása jelentősen csökken, gyakorlatilag még választmányi üléseket is csak nagyobb szünetekkel tartottak. A megszállás évei után az anyagi gondok, (mint az ország minden területén) ismét gátat vetettek a testületi életnek. Ezekben az években, mint a testület megalakulásakor a fő törekvés felszerelések pótlása, a meglévő eszközök " hadrafoghatóságának" biztosítása volt. 1921-ben dr. Oltvány István rendőr tanácsos lett a főparancsnok, és szervezte újjá a városi tűzoltóságot, de a város akkori anyagi lehetőségei igen szűkösek voltak, így a felszerelések pótlása nem a teljesség igényével történt. 1925-ben a tűzoltóság a Bárány szállóból, a város által megépített "modern" laktanyába költözött......