BOCSKI ISTVÁN GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

Az 1951-ben létrehozott Állami Óvónőképző jogutódjaként 1954. szeptember 1-jén indult gimnáziumi képzés Szerencsen. Az első tanév még ?vegyes? iskolatípusban zajlott ugyanis a gimnázium első osztálya 43 fővel az óvónőképző második és harmadik osztálya mellett tanult az iskolában, nyolc kinevezett és három óraadó tanár irányításával. Az iskola az Oktatási Minisztérium javaslata alapján a Bocskai István nevet kapta, a névadó ünnepséget 1954. december 14-én tartották. Ez alkalomból a Szerencsi Csokoládégyár dolgozói egy nagyméretű Bocskai-portrét ajándékoztak az iskolának, amit Gyoroki Pál festőművész készített. Ekkor került az épület főhomlokzati részére az Állami Óvónőképző helyett a Bocskai István Általános Gimnázium felirat. Töretlen a fejlődés ?60-as évek közepéig, már ami a létszámot illeti. Ekkor elér egy állandó szintet, 370-450 fő között mozgó tanulólétszám 12-16 osztályra bontva, ami az ezt követő tanévekben is jellemző marad....

Az iskola megalakulásától kezdve általános gimnáziumként, reál -és humán tagozattal működött. A két forma az alábbiak szerint különült el: A reáltagozaton természettudományi és technika műveltséget igyekeztek nyújtani, így az ilyen jellegű tantárgyakat a tanulók magasabb óraszámban tanulták (matematika, fizika, földrajz, kémia). Ezeken túl, csak itt, ábrázoló geometriával is foglalkoztak. A humán tagozat nyelvi, társadalomtudományi és művészeti irányú műveltséget adott. A magasabb óraszámban tanult tárgyak a magyar nyelv és irodalom, valamint az orosz nyelv voltak. Viszont jelentős időt töltöttek a latin nyelvvel a diákok, amit csak ezen a tagozaton tanulhattak. Az 1959/60-as tanévben a tagozatok megtartása mellett heti 2 órás politechnikai képzéssel bővült az oktatás: a munkára nevelés (ahogy akkor nevezték) a tanítás befejeztével délutánonként folyt. A következő tanévben már az úgynevezett 5 + 1-es forma bevezetésére is sor került. A tanulók a hatnapos munkahét egy meghatározott napján a tanulás helyett, mintegy azt kiegészítendő, valamilyen, az iskola által kijelölt és ellenőrzött munkahelyen dolgoztak. Az utolsó ilyen évfolyam 1965-ben indult és a kifutási időt figyelembe véve 4 évvel később meg is szűnt. Az 1968/69-es tanévben- élve a törvény adta lehetőségekkel egy orosz tagozatos osztály szerveződött az első évfolyamon, majd az 1971-ben indult tanítási évben a tagozatos képzés matematikával is bővült. Ettől kezdve évfolyamonként mindig két tagozatos és a létszámtól függően egy vagy két általános tantervű osztály tanult az iskolában. Az utolsó ilyen évfolyam 1982-ben futott ki, hogy teljes egészében átadhassa helyét az ekkor már több éve bevezetett úgynevezett fakultációs oktatásnak.