BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI LEVÉLTÁR SÁTORALJAÚJHELYI FIÓKLEVÉLTÁRA

A levéltár magvát két megyei törvényhatóság: Borsod és Zemplén megye, valamint egy törvényhatósági jogú város: Miskolc iratanyaga, eredetileg önálló levéltára képezi. Ezek egy intézményi szervezetbe vonása lényegileg egybe esik a három megye Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén 1949-ben történt egyesítésével. Ekkor került a levéltár kezelésébe az 1920-1938, illetve 1945-1949 között Szikszó székhellyel működött Abaúj-Torna megye iratanyaga is.

Az iratanyag őrzése a miskolci központon kívül két fióklevéltárban, Sátoraljaújhelyen és Mezőcsáton történik. A sátoraljaújhelyi levéltárban a történeti Zemplén megyére vonatkozó iratok találhatók, kiegészítve a jelenlegi megye egykor Zemplénhez tartozott területeinek 1950 utáni anyagával. A mezőcsáti fióklevéltár őrzi a megye szocialista kori, vagyis a "tanácsi rendszer" iratait, kiegészítve a közigazgatás területi szakszerveinek fondjaival. Miskolcon található Borsod megyének és Miskolc városnak az egykor önálló levéltára, kiegészülve a csonka Abaúj iratanyagával. A levéltár dolgozóinak száma 40 fő, az őrzött iratanyag terjedelme 11372 ifm, melyből Sátoraljaújhelyen 1564, Mezőcsáton 3723 ifm található. Borsod megye feudális kori iratanyaga az 1578. évtől keletkezett jegyzőkönyvekkel kezdődik, melyek közül legjelentősebb az Acta politica. Megmaradt a II. József-kori közigazgatás és igazságszolgáltatás iratanyaga is.