BUDAPEST GYÓGYFÜRDŐI ÉS HÉVIZEI ZRT.

Fürdőinkben 2006. június 01-től elfogadjuk az üdülési csekkeket. Bérletek és napi belépőjegyeket vásárolhatnak az általunk üzemeltetett és honlapunkon megtalálható összes fürdőbe.

Az egyes részeiben a török hódoltság korában épült Rudas Fürdő 1696. december 1-én városi tulajdonba került, majd bérlők üzemeltették egészen 1866. április 19-ig, amikor Buda városa saját kezelésbe vette, így lényegében ezen időpontokra tehető vállalatunk alapításának kezdete. A székesfőváros közgyűlése 1928. május 9-én 442. számú határozatában kimondta, hogy a főváros tulajdonában lévő Szt. Gellért, Rudas és Széchenyi Fürdők üzemét egyesíti. 1929-ben megtörtént a Szt. Gellért és a Rudas Fürdők igazgatásának egyesítése. Budapest Székesfőváros Törvényhatóságának Tanácsa a 701/1931. tan. számú határozatával a tulajdonában lévő fürdő egyesítését határozta el. Az egyesítést a 199.496/1932. IX. sz. polgármesteri intézkedés foganatasította. A törvényhatósági bizottság 1933. január 18-án tartott közgyűlésén 27/1933. kgy. szám alatt az egyeztéshez hozzájárult és végül a belügyminiszter 1933. május 5-én kelt 78.419/1933-V. sz. leíratában azt jóváhagyta. Az üzem egyéni kereskedelmi cégként cégbírósági bajegyzést nyert, így 1933. január 1-től a Szt. Gellért, a Rudas és a Széchenyi Fürdők, valamint a székesfőváros 1916-ban alapított Ásványvízüzeme a Szt. Gellért fürdőbe helyezett központi igazgatással Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai néven, egyesített üzemként kezdett működni. Ezen időszakban a főváros tulajdonában volt az előbbieken túlmenően két népfürdő, az 1911-ben a VI. ker. Palotai utcai kislakásos telepen épült tisztasági kád- és zuhanyfürdő és a IX. ker. Dandár utcában 1930-ban megnyílt tisztasági fürdő, továbbá ingyenes és fizető dunai uszodák is. 1935-ben a főváros megvette a Rác (Szent Imre) fürdőt.