CSÖMÖDÉR ÖNKORMÁNYZAT

Csömödér a dél-zalai dombságot a zalai dombságtól elválasztó észak- kelet-délnyugat irányú völgy északi peremén, a Cserta patak jobb partján épült. Itt, ebben a völgyben három patak - a Cserta, a Berek patak és az Alsó -Válicka- találkozik. Innen a völgy egyre szélesedve halad délnyugat irányba, előbb a Kerkát magába fogadva, majd rónává szélesedve a Mura völgyében. A község közvetlen szomszédjai északról Hernyék, keletről Kissziget, délről Páka és nyugatról Iklódbördőce. A falut kettévágja a tőle északra eredő névtelen kis vízfolyás. Közvetlenül a falu alatt vezet a Zalaegerszeg- Rédics vasútvonal. A községnek Pákával közös vasútállomása van Csömödér-Páka néven. Zalaegerszegtől 30, Lentitől 10 km választja el. Itt volt az erdei kisvasút végállomása 1999-ig. Most ennek a vasútvonalnak a Lenti erdei kisvasúttal történt összekötése után egy közbeeső állomása lett. Ügyfélfogadás: Hétfő: 8-12, Kedd: 8-12, Szerda: 8-16, Csütörtök: 8-12 Péntek: 8-12 óráig.

Az első településnyomok az új kőkorból vezető út, az országút és a Béke patak által határolt területen találtak kerámia töredékeket ebből a korból. Ugyanitt egy római tetőcserép töredék is előkerült. Elsőírásos említésével 1324-ben találkozunk Chydemer alakban. Neve a környező települések némelyikének nevéhez, és több ránk maradt földrajzi névhez hasonlóan szláv eredetű. Sorsa a középkorban is szorosan összekötődött Pákáéval. A XVI. Századból ránk maradt forrásokból tudjuk, hogy 1548-ban Felso - és Alsózebeckén, Karácsonyszigeten és "Csemeder"-en 45 ház volt, ebből 27 Erdody Péter királyi kapitányé. A falura és környékére, Kanizsa 1600-as török általi elfoglalása után, rászakad a hódoltsággal szomszédos települések sanyarú sorsa. Adóznak a jövő-menő hadaknak, a földesúrnak, a királynak és a töröknek azért, hogy ha ilyen áron is, de megmaradhassanak. 1719-re rendeződnek a birtokviszonyok is. Ebből kiderül, hogy Csömödér birtokjogát visszakapta a gr. Erdődy család is. Így a gr. Eszterházy család mellett ők a falu birtokosai. A XVIII. század eleje a falu és az egész háborúk sújtotta terület konszolidációjának időszaka. A békés építés folyik, annak ellenére, hogy váltakozó sikerrel dúl a Rákóczi szabadságharc, amelynek egyik - ha nem is túl jelentős - csatája a közelben, Rédicsnél zajlik. 1770-ben már 46, zömmel magyar nevű család lakja. A lakók száma 244 lélek. 1778-ban 284 katolikus lakosa van a falunak. Templomuk nincs, Pákához tartoznak. Harangja és temetője van. A napóleoni háborúk nincsenek nagy hatással a lakosság változására, ha lassan is, de növekszik, aztán hosszú ideig stagnál. 1832-ben 283 lakosa van. Ekkor tesznek először említést név szerint szőlőhegyükről: "Csokmai pusztán lévő hegyen bírnak szőlőt." Az idegenforgalom növelésére mindent megtesznek. A Közép-Zalai Kistérségi Társulás tagjaként, a térség többi településével együtt, fejlesztésekkel, programokkal igyekeznek ide csábítani a turistákat. Részben ilyen szándékkal jött létre a Két Hegyház Egyesület