DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK

A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság alapfeladatai-- monitoring, kutatás, védetté nyilvánitás, természetvédelem. Tettye Oktatási Központ-- Oktatási Központunk változatos programokkal vár minden érdeklődőt az óvodás korcsoporttól a felnőttekig, melyek során a résztvevők szakképzett oktatók segítségével megismerkedhetnek környezetünk természeti értékeivel és a természetvédelem legfontosabb kérdéseivel. Az oktató-nevelő munka során a fő hangsúly a természetvédő szemlélet kialakításán van. Az élményszerű foglalkozások során a szakmai anyag kapcsolódik a tantervi követelményekhez. Minden program időtartama és színvonala a résztvevők életkorához és egyéni igényeihez igazodik. A szakképzett oktatók munkáját jó minőségű technikai eszközök segítik. Tevékenységünk ismertetésére különböző tájékoztató és szakanyagokat állítunk össze.

Nemzeti Park - Duna-menti területek A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre, mintegy 50.000 hektár kiterjedésű területen. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. Nemzeti Park - Dráva-menti területek A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre, mintegy 50.000 hektár kiterjedésű területen. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. Boronka múltja A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 1991-ben lett védetté nyilvánítva, területe 7832, 7 hektár, melyből 499 ha fokozottan védett. A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli-dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította Tájvédelmi Körzet háborítatlanságában az is közrejátszott, hogy a németek 1944-ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956-ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek. Az erdőben ismét éledeznek a hajdani puszták; Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta.