EDITIO MUSICA BUDAPEST ZENEMŰKIADÓ KFT.

Magyarországon 1948-1949-ben történt az úgynevezett kommunista hatalomátvétel, ami súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járt. Az egyik legelső és legnyilvánvalóbb változás a magánszektor kiiktatása volt - az állam központi rendeletet adott ki a magánvállalatok állami vállalatokká alakításáról. Az említett zeneműkiadókat ebben az időben államosították. Önálló tevékenységük megszűnt, vagyonuk, valamennyi szerződésük és kötelezettségük egyetlen állami céghez, az 1950-ben alapított Zeneműkiadó Vállalathoz került. A források koncentrációja az új magyar zeneműkiadó fejlődését igen pozitívan befolyásolta és az 1989-1990-es rendszerváltás után is éreztette hatását. Az állami vállalat tekintélyes készlettel kezdhette meg tevékenységét az ötvenes években, képes volt katalógusát bővíteni, és a következő évtizedekben a 90-es évek kihívásai ellenére is versenyképes maradt.

A magyar állami Zeneműkiadó Vállalatot, az Editio Musica Budapest jogelődjét 57 évvel ezelőtt, 1950. július 1-jén egy törvényerejű rendelet hívta életre. A zeneműkiadásnak nagy hagyománya volt Magyarországon. A legrégebbi cég, a patinás Rózsavölgyi és Társa 155 éve kezdte meg működését; száz éven át a legjelentősebb hazai zeneműkiadó volt, amely az évtizedek során gazdag és színes katalógust épített fel. A 20. század elején Bartók és Kodály első kiadója volt, és bár a két nagy zeneszerző az 1910-es évek után műveik kedvezőbb külföldi terjesztésének reményében külföldi kiadókhoz szerződött, a két világháború között a Rózsavölgyi maradt számos kiváló magyar zeneszerző, többek között Dohnányi Ernő, Weiner Leó és Lajtha László kiadója és műveinek terjesztője. A 19. század végén új kottakiadó cégek alakultak: 1889-ben a Rozsnyai zeneműkiadó és 1893-ban a Bárd zeneműkiadó. A Rozsnyai kiadó főként a zenepedagógiai művek és a zenei könyvek kiadásában jeleskedett (Bartók világhírű Gyermekeknek c. sorozata is náluk jelent meg), a Bárd ugyanakkor a klasszikus és a népszerű művek kiadását szorgalmazta. A Magyar Kórus és a két háború között alakult több más kiadó a kórusművek, elsősorban az egyházi kórusok kiadására szakosodott. Ők adták ki Bartók Női karait és Bárdos Lajos legtöbb kórusművét. Az említett kiadókon kívül a két háború között virágzó könnyűzenei cégek is alakultak ( Nádor, Csárdás).