EGERCSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Egercsehi székhelyközségként működött Szúcs községgel, előbb mint közös tanács, 1970 - 1990-ig, majd körjegyzőségben, később önállóan, majd ismét körjegyzőségben Egerbocs, Bátor és Szúcs községekkel.

Egercsehit 1285-ben említi először egy oklevél terra Cheh alakban, a Baksa nemzettség birtokában, és ezen a néven maradt egészen 1903-ig. Ekkor vette fel földrajzi helyzetére utaló Eger nevet. 1285-ben Baksa Simon fia Dénes a Zempléni Vily faluért elcserélte. 1546-1549 között köznemesek birtoka. Eger 1552. évi ostroma idején a törökök elpusztították, és csak 1564-ben kezdett újra benépesülni. 1791. augusztus 23-án villámcsapás miatt az egész község leégett. 1820 körül birtokos lett itt Beniczky Márton, majd Tamás, akitől unokaöccse Zsigmond örökölte a birtokot, s felépítette a Beniczky-kastélyt. Rajta kívül a XIX. század első felében az Eszenyi, Losonczy és Sütő családok is szereztek itt apróbb birtokrészeket. A XX. század első felében a település profilja teljesen megváltozott a kőszén megjelenésével. Beniczky György, az akkori földbirtokos nevéhez fűződik a bányaüzem megnyitása, amely Heves megye egyetlen mélyművelésű és egyben legnagyobb szénbányája lett, amely Észak-Magyarország egyik legjobb minőségű szenét adta. A bánya 1990-ben bezárásra került, amely a környéken lakók munkalehetőségét nagy mértékben csökkentette.