FERTŐTÁJ VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR TANÁCSA EGYESÜLET

A táj kulturális értékeként megjelenített épített környezet ( a Fertő tó mentén található falvak) szervesen illeszkedik a tájba. Az itt élő lakosság etnikai összetétele változatos képet mutat: a magyar ajkú népesség német és horvát nemzetiségű csoportokkal keveredett, a török megszállás idején a megfogyatkozott lakosság pótlására jelentek meg a horvátok a Fertő- tájon. Az új hagyományok megjelenése hozzájárult a vidék kulturális fejlődéséhez.

A hónap úticélja: Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj Magyarország 7. világörökségi helyszíne a Nyugat- Dunántúlon található Fertő tó és a hozzá tartozó kultúrtáj. Az UNESCO 2001 decemberében vette fel listájára kultúrtáj kategóriában, mely a vidék megbonthatatlan természeti és kulturális egységét foglalja magában. A Fertő- táj Világörökség területe és ütközőzónája Ausztria és Magyarország területén fekszik, a magyarországi része magában foglalja a Fertő- Hanság Nemzeti Park Fertő- táji teljes területét, valamint a part mentén fekvő Sarród, Fertőd, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Nagycenk, Balf és Fertőrákos települések belterületeit és tó felé eső külterületeit.