GÁBORJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Gáborján községről: földrajzi, történelmi, gazdasági, kultúrális, közéleti információk. Gáborján megtelepedésétől a jelenkorig a kora-Árpád-kori Bihar vár megyéjéből alakult Bihar vármegyéhez tartozott. Bihar a történettudomány majdnem teljes egyetértésével vallott álláspontja szerint legkorábbi vármegyéink egyike, kialakulása az 1020-as évekre tehető.

Ügyfélfogadási ideje: Hétfőtől - Péntekig: 9.00 - 11.00 óráig Györffy György véleménye szerint a trónvárományos herceg uralmi területéhez, a dukátushoz tartozott. Központja a korai földvárral rendelkező Bihar helység volt. Anonymus feljegyezte, hogy Bihar várát és földjét Árpád örököse Zolta birtokolta. A hatalmas kiterjedésű megyéből 1170-1200 között vált ki és önállósult véglegesen Békés vármegye. Egyházigazgatásilag az 1009 előtt alapított egri püspökséghez tartozott 1030 körülig, majd pedig a Szent István alapította bihari püspökséghez. Mivel Szent László Váradon székeskáptalant alapított és 1093 körül az országba betört Kapolcs kunjai feldúlták Bihart, a király a bihari püspökséget áthelyezte Váradra. Utóbb a megye igazgatási központja is Várad lett. Falvaink a püspökség bihari esperességéhez tartoztak. Györffy szerint mivel Bihar a trónörökös dukátusa volt a XI. század során, nem találjuk nyomát az egész területen megszálló honfoglaláskori nemzetségeknek illetve első utódaiknak.