GANZACÉL ZRT.

A Brünnből 1868-ban Budapestre települt és egy évvel később tönkrement belga Gillain A. és E. céget a magyar állam 1870-ben megvásárolta és Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára néven az államvasutak igazgatósága alá rendelte, majd e század első évtizedétől Magyar Királyi Állami Vas-, Acél és Gépgyárak, röviden MÁVAG néven működtette. A múlt század közepén beindult rendkívüli ütemű vasútfejlesztés során a kisebb folyami és völgyhidakat kőből és fából építették. A nagyobbakat (a Tiszán Szegeden 1858-ban, Algyőnél 1870-ben, a Dunán Budapesten 1876-ban és 1896-ban, továbbá - a közúti forgalom számára - a Lánc- és Margit-hidakat 1849-ben és 1876-ban) már öntött-, kovácsolt-, hengerelt- vasanyagból, de külföldi vállalatok vitelezték ki. A fahidak felváltásának és további új hidak hazai erővel történő megvalósíthatóságának érdekében a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában 1874-ben berendezkedtek vasszerkezetek gyártására és szerelésére is: megalapították a - működését külföldi szakemberek irányításával megkezdő -Hídépítési osztály- t. Ennek fejlődése olyan gyors ütemű volt, hogy a századfordulón már évente mintegy 10.000 t vasszerkezetet gyártott és szerelt fel, 10 év alatt hat Duna- hidat épített, köztük olyat, mint a budapesti Ferencz József hidat, mely napjainkig is üzemben van és talán a világ legszebb befüggesztett-tartós rácsos hídja, továbbá a gyönyörű budapesti Erzsébet hidat, mely 290 m-es fesztávával Európa legnagyobb lánchídja volt.........