GYŐRI EGYHÁZMEGYEI KINCSTÁR ÉS KÖNYVTÁR

A Győri püspökséget Szent István király alapította és rendelkezett arról, hogy a liturgikus cselekményekhez szükséges misekönyvek, szent edények, miseruhák megfelelő számban legyenek a székesegyházban.

Az első templom építését 1033-ra feltételezik. A legkorábbi századokból egyetlen tárgy sem maradt a biztosan gazdag székesegyházi anyagból. A kincstár jellegében mindig is liturgikus tárgyakból állt: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, pompás, sokszor 24 darabos textilgarniturákat, misekönyveket adományoztak. A 15?16. században elsősorban magyar munkák, a 18. századtól egészen e század elejéig, az erős osztrák kapcsolatok miatt, többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A székesegyház adott otthont, ott őrizték évszázadokon át a későbbi kincstár darabjait. Mivel története összefonódott a város történetével, az ott őrzött tárgyak sorsa mindig a templom városban betöltött helyzetén múlt. Többször új köntösbe öltözött a templom, szinte minden században újjáépítették, felújították, ezzel párhuzamosan bővült az egyházi gyűjtemény.