HEGYEZŐ KERÉKPÁROS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET

Az egyesület tagjai, azaz mi, gyakran hegyikerékpárral közlekedünk és amikor csak tehetjük, a hegyeket vesszük célba. A fárasztó mászást kipihenjük a csúcson, (mert a csúcson abba kell hagyni...) és jöhet a jól megérdemelt lejtőzés. Ezt a számunkra oly kedvelt időtöltés neveztük el "hegyezésnek". A dilettáns nyelvészet egy egyszerű példája: a labdával labdázunk, az úton utazunk, tehát a heggyel hegyezünk...

Gyerekkorunkban háromkerekű gépeink nyergében jutottunk el a szomszéd házig, majd később piros nyakkendőben már egyensúlyba kerültünk, így jött a kétkerekű jármű. Aztán átküzdve magunkat a serdülőkor és az iskolák okozta egyensúlyzavarokon, elmerültünk a munka biztos talaján, és oly sok viszontagság után egyszercsak saját hegyikerékpárjaink nyergében találtuk magunkat. És következtek sorra a Bükk-hegység csúcsai, majd első nagy túránk 1997 nyarán. Tíz nap a Zemplénben, sátor, bogrács meg minden egyéb a bringán és 470 km nomád életmóddal. Igazi kaland öt jóbarátnak. 1998 júliusában már nyolcan vágtunk neki a Mátra hegyeinek. Tizenkét nap, 560 km és az ország teteje. Maradva eredeti elképzelésünknél, hogy először Magyarország hegyvidékeit járjuk végig, 1999 nyarán célba vettük az Északi-középhegység eddig kimaradt részeit. A Bükkből indulva Aggtelek, a Heves-Borsodi dombság, a Salgó-vár és Ipolytarnóc érintésével érkeztünk Hollókóre, majd innen vissza a Bükkbe.