HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA

Magyarország az OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal) alapító tagjaként nagy szőlőtermesztési és borászati hagyományokkal rendelkezik. Európa más, kedvező adottságú vidékeihez hasonlóan a szőlőtermesztés és borkészítés nyomai a Kárpát-medencében is több mint két évezredre nyúlnak vissza.

A minőség biztosítása és a hamisítás megakadályozása érdekében e tevékenység szakmai és jogi szabályozása viszonylag hamar kezdett kialakulni. Az első ilyen jellegű szabályok a 16. századból származnak. A hegyközségekről szóló első törvényt, mely hasonló volt a jelenlegi szabályozáshoz, 1894-ben hozták meg, s az a második világháborút követő diktatúra létrejöttéig hatályban volt. A hegyközségekről szóló jelenlegi törvényt a rendszerváltozás után, 1994. december 27-én fogadták el. A hegyközségi rendszert fokozatosan alakították ki: utolsóként, 1996. március 28-án a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa alakult meg. A hegyközségi törvény előkészítése során figyelembe vették a régi nemzeti hagyományokat és a korábbi hegyközségi törvényt, s a szabályozás EU-konform kialakítása érdekében szem előtt tartották az EU legfontosabb szőlőtermesztő és bortermelő tagállamainak hasonló jellegű szabályozását is.