HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A település területén és határában feltárt régészeti leletek arról vallanak, hogy az első jelentős emberi megtelepedés a Krisztus előtti I. évezredben, a szkíta korszakban volt. A honfoglalás korából gazdag női sírlelet került elő Heves külterületén, a Kapitányhegyen.

Az Árpád-házi királyok korában Heves királyi várbirtok volt, névadó központja a Hevesújvári vármegyének. Ispáni központként a hevesi részek világi igazgatását látták el. Feltehetően faszerkezetű földvár is állott a településen. Heves a Tarna, az Eger patak és a Tisza által határolt terület főesperességi székhelye is volt. Nevét 1203-ban említi először oklevél Hewes alakban. Az Aba nemzetségből származó Kompolti, majd az Országh család birtoka volt. A település erősödését elősegítette, hogy fontos kereskedelmi és hadi útvonalak vezettek itt keresztül. Az első város megnevezéssel 1467-ben találkozunk, amikor Hevest mezővárosnak mondja az oklevél. Ekkor már vásártartási joggal is bírt. Koraközépkori gazdagságát illusztrálja XIII. sz-ban épült temploma is, melyen ma is jól láthatók a gótikus stílusjegyek.