HORTOBÁGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA

Hortobágy - az 1966-ban létrejött 1600 lakosú község - az országban 1973-ban elsőként alapított Hortobágyi Nemzeti Park közepén, Debrecen és Tiszafüred között a 33. számú főút mentén helyezkedik el. Itt található Európa legnagyobb kiterjedésű érintetlen füves pusztája, amely lenyűgöző élményt nyújt páratlan élővilágával. A terület 1999-től - kultúrtáj kategóriában - a Világörökség részét képezi. A település központjában található a híres épületegyüttes, a Hortobágyi Kilenclyukú Híd, a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum, ahol a pásztorélettel ismerkedhetünk meg.

Községünk Hajdú-Bihar Megye területén fekszik és sajátos helyzetéből adódóan a megye területének 24, 1%-át foglalja el. A község központ a Debrecent és Füzesabonyt összekötő 33-as főút 72-74 km szelvénye mellett épült. Közigazgatási területe 28.000 ha. Lakott (beépített) területe 375 hektár. A község a megye sűrűbb ?textúrájú? urbanizált övezetében található, kisközség, speciális agrártelepülés. A puszta kiterjedéséből adódóan északról kelet felé haladva Tiszacsege, Balmazújváros, délen Nádudvar, Nagyiván, majd a nyugati kapu: Egyek határolja. Sajátos település szerkezettel rendelkezik. A lakosság nagy része korszerű községközpontban, míg másik része 5-15 km-es körzetben lévő valamikori tanyaközpontokban él. A 7 településrész neve: Árkus, Szásztelek, Halastó, Máta, Borsós, Kónya, Kungyörgy. Amikor Hortobágy községről és közvetlen környezetéről beszélünk annak szerves részét képezi a különleges természeti adottságokkal rendelkező Nemzeti Park területe is. Hortobágy területe legnagyobb részben legelő (73, 5%), rét és mocsár (2, 7%), halastó (3, 1%), nádas (1, 5%), erdő (1, 5%), szántó (4, 2%), és a fenn maradó 13, 5% ún. művelés alól kivont terület (település, út, csatorna). A legértékesebb, fokozottan védett területek zártak, nem látogathatók! Van korlátozottan látogatható és végül szabadon látogatható területe. Tájképe közel egyenletes síkság a maga varázslatos nyugalmával. Van itt alacsony füvű szikes puszta, löszpuszta, kevés mocsár és patak. A horizonton kiemelkedés egy-egy erdőfolt, halom. A XIX. századi vízrendezés az addig volt tocsogók, árterek mocsarak világát beszűkítette: ma a legszebb mocsarak a Kunkápolnás és a Fekete-rét. A puszta felszíni vízfolyásban szegény. A vízfelület csökkenését ellensúlyozzák az újonnan létesített halastavak és víztározók. A pusztát egész Nemzeti Parki területet figyelembe véve jelentős folyók és főcsatornák jellemzik. Legismertebb a táj hidrológiai tengelyét képező Hortobágy folyó, a Tisza vizével táplált