HORVÁTH BOLDIZSÁR KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA

Az 1867-es kiegyezést követo gazdasági fellendülés kihatott az iskolai oktatásra is. A városban lakó mintegy 300 kereskedoés 700-800 iparos olyan ismereteket szeretett volna adni fiainak, amelyek birtokában folytatni tudnák apáik mesterségét, de egyúttal magasabb szinten, a kor követelményeinek megfeleloen. Az 1886. március 27-i városi közgyulés elhatározta, hogy ingyen juttat telket és építoanyagot az iskola számára. 1886. május 3-án a megyei gyulésben "hazafias lelkesedéstol áthatottan" 12.947, - Ft összeget szavaztak meg az iskola berendezéseire. Ezután - május 15-én - az alispán, Reisig Ede és a polgármester vezetésével küldöttség kereste fel Tisza Kálmán miniszterelnököt és Trefort Ágoston kultuszminisztert. "A miniszterelnök és a miniszter úr hangsúlyozzák ugyan az ország takarékosságra into anyagi helyzetét, de kijelentették, hogy ilyen fényes ajánlat elol kitérni nem lehet."

A tanulólétszám növekedése indokolttá tette az iskolaépület bovítését, és 1901-ben épült meg a jelenlegi épület. 1903-ban minden évfolyamon három párhuzamos osztály indult. Az 1920/21. tanévtól a három évfolyamos képzést négy évre emelték. Az iskola fennállásának 49. évében felvette Horváth Boldizsár nevét. 1953-tól nyílt meg az iskola a leányok számára. Arányuk évrol évre növekedett, mind jobban meghaladta a fiútanulókét. 1953-ban a közgazdasági középiskolák szakosítása következtében az iskola ipari és mezogazdasági tagozatú közgazdasági technikummá ("KÖZTIM") szervezodött át. A technikumi jelleg megtartásával, de a tagozatok bovülésével ebben a formában muködött 1965-ig. Ekkor - a fejlodés követelményeinek megfeleloen - az iskola közgazdasági szakközépiskolává alakult át és muködik napjainkban is.