IPARTESTÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZÖVETSÉGE

Telefon - 96/524-607, 30/298-8136. A magyar kézművesség története egybeforrott Magyarország ezen belül Gyor és környékének a Kisalföld iparosságának történetével. Gyor a többi városokhoz hasonlóan kedvezményekkel támogatták az iparosok letelepedését. Ezeket a kedvezményeket később nem az egyes iparosoknak, hanem társulataiknak adták. Az elso társulatok vallási alapon képzodtek, majd fokozatosan céhekké alakultak. A céhek bizonyos foglalkozást, vagy foglalkozási csoportot fogtak össze. Ezeket a kiváltságaikat és szabályaikat írásba foglalták - eloször latinul majd németül késobb magyarul - és a földesúrral, a várossal vagy a királlyal megerosítették. Szabályzataik kiterjedtek az ipari rendtartásra, a készített árucikkek kivitelezésére, az árakra, a verseny kizárására a kontárkodás meggátlására, a mesterek, legények és a tanulók kötelességeire és jogaira. Feladataik között szerepelt az özvegyekrol, árvákról és betegekrol való gondoskodás.

A Győri Ipartestület 1995-ben ünnepelte 110. éves jubileumi évfordulóját. Ez alkalommal köszöntötték az alapító ipartestületi tagokat és kitüntetések átadására került sor. A rendezvény színvonalát is emelte az a tény, hogy részt vett az ipari minisztérium képviselője, az IPOSZ elnöke, a városi, megyei önkormányzat képviselői, hatóságok, intézmények prominens vezetői, valamint a társipartestületek képviseloi. Ezen ünnepség is öregbítette az iparosságnak és az oket összefogó szervezetnek a hírnevét a városban, megyében és a régióban egyaránt. Az eltelt évszázadok folyamán a kisiparosság mindig bebizonyította életképességét, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi rendszerek uralkodtak. A társadalmi fejlodések szükségessé tették az egyes szervezodések átalakulását a kor követelményeinek megfeleloen. A családi alapokon nyugvó egyéni érdekeltségi rendszer mindig meghatározó szerepet töltött be az adott társadalmak gazdasági viszonyai között és magával hozták és megteremtették a piaci alapokon nyugvó érdekeltségi rendszert. Ezen követelményeknek az iparosság állandó szakmai és elméleti képzésekkel tudott megfelelni, melyeknek mestermuvei megtalálhatók az ország minden településén, múzeumokban és családokban. Az élet bebizonyította, hogy azok az iparosok, vállalkozók, akik mesterségüket magas fokon muvelték, kitartó elszántsággal, a szakma fortélyainak ismerésével még a legkeményebb acélt is úgy formálták és alakították, mint Schima Bandi mestermuvei, aki áttöri az anyag korlátait, munkái már nem iparosremeknek számítanak, hanem muvészi alkotásnak. Ezek a mesterek voltak azok, akik Gyorött és az ország más településein öregbítették a kisipar és az oket összefogó szervezet hírnevét, az Ipartestületét.