KÉTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés Az 1960-ban épült Szekszárd-siófoki aszfalt, út a Völgység dombjai közül Zomba és Dőripatlan vidékén kanyarodik át a Hegyhátra, melynek déli beszögellésénél, a Hidas patakon átvezetve keresztül halad Kétyen. A nem is olyan régen még istenhátamögötti Kéty így egyszerre bekapcsolódott az ország vérkeringésében jelentős szerepet játszó műút hálózatba, s a völgyi csermely két partján épült házak lakói, akik néhány esztendővel ezelőtt még autóbuszt is ritkán láttak, ma percenként gyönyörködhetnek az úton tovasuhanó gyönyörű gépjárművekben.

Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt Kéty település-történelme a kőkorszakba nyúlik. Később a rómaiak is lakták. Ennek bizonyítéka volt az a római sírgödör, melyet 1879-ben tártak fel. A honfoglaló magyarok megtelepedéséről egy X11. századi feljegyzés tanúskodik s eszerint Kéty a GutKeled nemzetség birtokához tartozott. A falu abban az időben a mai településhelytől északra, a Felsőnána felé vezető dűlőút környékén volt. Hogy mi történt vele a török időkben, azt nem tudjuk, de hogy hamarosan lakatlanná vált, azt megállapíthatjuk abból, hogy az 1563-as török defterekben nem szerepel, jól lehet a szomszédos Murga, Zomba, Nána községek még adóznak a töröknek. Kéty magyar lakói tehát vagy elbujdostak, vagy martalékává váltak a martalócok garázdálkodásainak.