KABAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Általános iskola A nagyközség iskolái közül a legrégebbi és a legnagyobb volt a református elemi népiskola, amelyben a tanítás már 1565-ben megkezdődött. Külön épületben tanultak a fiúk és a lányok. A 18. sz. végén a fiú osztályok száma 6, a lányoké 4 volt.

Az iskola vezetését a rektor végezte, akit oskolamesternek is hívtak. A rektorokat, akik a fiú osztályokban latint is tanítottak, háromévenként a debreceni református főiskoláról hozatták. A gyerekeket rendszeresen járatták istentiszteletre. A 4-6. osztályos fiúk pedig temetéseken is részt vettek. A tanév végén záróvizsga volt a református templomban, ahol a szülők is jelen lehettek. A tanítók nagy része férfi volt. Az első tanítónőt 1751-ben alkalmazták. Az iskola 1942-től nyolcosztályos elemi iskola lett, s az osztályok száma ekkor 12, a tanulólétszám pedig 764. Az iskola legrégebbi épülete, a Kálvin utcai, 1844-ben épült. Ebben két pedagógus szolgálati lakás is helyet kapott. A Rózsa utcán 1900-ban két tanteremmel bővült az iskola. 1912-ben készült el a környék legszebb, legnagyobb emeletes iskolája az Ady Endre út 8. sz. alatt. A II. világháború ideje alatt ebben az épületben ideiglenes katonai kórház működött, így a berendezés és a felszerelés tönkrement. 1948-ban államosították az iskolát, összevonták a református, a római katolikus és az izraelita iskolákat, valamint 7 tanyai iskolát. Ettől kezdve 1.sz. Állami Általános Iskola néven szerepel a dokumentumokban. 1956 szeptemberében ebből az iskolából vált ki a mostani Pethe Ferenc Általános Iskola. 1957. május 26-án tartották az iskola névadó ünnepségét. A Művelődésügyi Minisztérium 852-31/1957. V. sz. rendeletével engedélyezte, hogy a település szülöttének nevét viselhesse az intézmény. Ekkor lett a neve Kabay János Általános Iskola. Ezen a délutáni ünnepségen avatták fel az iskola előcsarnokában Kabay János mellszobrát. 1963-ban közös igazgatás alatt az általános gimnázium is beindult. A gimnázium1970-ben önálló lett, külön iskolaépületbe költözött.