KISKUNLACHÁZA NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA
- KOSSUTH TÉR 1.
2340 KISKUNLACHÁZA, PEST
GEO : 47.191128 , 19.005238
Telefon : 24-519-830
Fax : 24-519-830
www.kiskunlachaza.hu
Rövid leírás:
Hajdan a falu nem a mostani helyén, hanem a Dunához közelebb állott. A régi községet 1741-ben seperte el a Duna árja, s akkor telepedett át a lakosság a helység jelenlegi helyére. Polgármesteri Hivatal Ügyfélfogadási rend: JEGYZŐ: Hétfő: 08.00-12.00; 13.00-16.00 óráig Szerda: 08.00-12.00; 13.00-16.00 óráig HIVATAL: Hétfő: 07.30-12.00; 13.00-16.00 óráig Szerda: 07.30-12.00; 13.00-16.00 óráig Péntek: 07.30 - 13.00 óráig Kedden és Csütörtökön nincs ügyfélfogadás.
Részletes leírás:
1703-ban a Bécsi-kincstár az egész Jászkunságot eladta a német lovagrendnek. Ez ellen a "kar" és a "rendek" az 1709.-i országgyűlésen tiltakoztak. A megoldás 1744-ben válik valóra, amikor Mária Terézia kimondta, hogy a területeket meg kell váltaniuk. Ez az összeg 580 ezer Ft. Ebbő1 Laczkháza területére /felbecsülés után/ a következők estek: Laczkháza: 3600.- Ft; Kátó puszta: 2000.- Ft.; Csókás puszta: 2ooo.-Ft.; Jakabháza: 300.-Ft.; Móriczgáttya: 2000.- Ft. Összesen: 9900.- Ft. Az 1788/91-i országgyülés visszaállitotta a Kunok szabadságát. A református anyaegyház 1651-ben már fennállott, temploma 1742-ben épült, mert a régit az 1741-es árviz elseperte. Az egyház szentedényei között van egy vertezüstből készült urvacsorai kelyhe, 1777-ből. 1766-ban a reformátusoknak elemi iskolájuk volt. A régi templom kisharangja 1844-ig megvolt, akkor becserélték. Anyakönyvei 1739-ben kezdődnek. Anyakönyvileg a solti egyházmegyéhez tartozott. Laczkházához tarozott Pereg református hiveí is. /187o-ben 3657 fő református volt/. Áttelepülése után a helység gyors fejlődésnek indult. 1747-ben már rendezett tanácsu község volt. 1838-ban ismét nagy árviz pusztította a község határát, 1840 május 1-én pedig majdnem az egész helység leégett. 1876-ban ismét árvíz pusztította el a határt, 1883-ban pedig a tűzvész ismétlődött meg. 1839 február 21-én a helység országos vásárok tartására nyert szabadalmat. 1896 őszén az ezredévi ünnepek hatása alatt, a község Kossuth Lajos szobrának felállitását határozta el, közadakozás utján. A szobrot, melyet Horvay János szobrászművész mintázott, 1902 okt. 26-án lepleztek le.
Kulcsszavak:
közigazgatás, kulturális tevékenység, polgármesteri hivatal, területfejlesztés, községháza, községvezetés, polgármester, településfejlesztés, településrendezés, természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak, közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság, településtisztaság biztosítása, helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, energiaszolgáltatás, állatvédelem, egészségügy, gazdaság, környezetvédelem, kultúra, önkormányzat, pályázat, rendezvény, rendezvény szervezés, szociális ellátás, szociális gondozás, szociális szolgáltatás, közszolgáltatás, oktatás, közművelődés