LÉTAVÉRTES ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

Takarékszövetkezetünk lakossági és vállalkozói szolgáltatásokkal áll partnerei és ügyfelei rendelkezésére: bankkártyák, hitelek, áruhitelek, betétkönyvek, folyószámla-vezetés stb.

A takarékszövetkezetek együttműködése igen rövid idő alatt kényszerült arra, hogy a töretlenül fejlődő európai szövetkezetek nyomába léphessen. A takarékszövetkezetek az ötvenes évek második felében korlátozott jogosítványokkal alakulhattak újjá a falvakban. Tevékenységük és működést területük liberalizálására néhány évvel a kétszintű bankrendszer létrejötte előtt került sor: akkor kaptak lehetőséget a betétgyűjtés mellett hitelezésre és fióknyitásra a városokban. A jogi értelemben és az üzletpolitika tekintetében is különálló takarékszövetkezetek a nyolcvanas évek végén együttműködést határoztak el. Versenyképességük fokozása és tevékenységi körük bővítése érdekében 1989-ben megalapították saját bankjukat, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-t (Takarékbank). Piaci helyzetük stabilizálása és országos érdekeik összehangolása céljából 1990-ben létrehozták önálló érdekképviseleti szervüket, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget (OTSZ). A kilencvenes évek gazdasági környezete üzleti kapcsolataik szorosabbra fűzésére késztette a takarékszövetkezeteket: 1993-ban létrehozták a Takarékszövetkezeti Integrációt. Ennek keretében 1994-ben felállították a stabilitást és a válsághelyzet megelőzését szolgáló biztonsági alapjukat, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (OTIVA). Az Integráció megfelelő szervezeti keretet és lehetőséget teremtett a szektor csoportszintű együttműködésére, összehangolt fejlődésére, a vidéki lakosság, a vállalkozói és az intézményi ügyfelek teljes körű kiszolgálására. A takarékszövetkezetek a közel 1600 fiókot számláló hálózatuk révén (ami a magyarországi fiókhálózat 60%-át teszik ki) az ország szinte minden második településén jelen vannak. Ügyfeleiket egyre bővülő szolgáltatásokkal és termékekkel várják.

The integrated savings co-operatives had to face very soon the challenge to follow-up with the rapidly developing European co-operatives. The savings co-operatives were re-organised in the second half of the fifties with limited scope of activity in the rural regions. Some years before the introduction of the two-tier banking system, the liberalisation of their activity took place: besides the collection of deposits, they were granted the licence to lending activity and the opening of branch offices in the cities. At the end of the eighties, the savings co-operatives, operating independently in both legal and business political sense, decided to establish a co-operation. In order to increase their competitiveness and increase their scope of activity, in 1989 they established their own peak-bank, the Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. (Takarékbank). In order to strengthen their market position and harmonise their national interests, in 1990 they established National Association of Savings Co-operatives (OTSZ), the organisation to protect their interest. Due to the changes in the economic situation in the nineties, the savings co-operatives increased the co-operation among the savings co-operatives: in 1993 the Savings Co-operatives? Integration was formed. In the framework of this, in 1994 the National Saving Co-operative Institutional Representative Fund (OTIVA) was established with the purpose to ensure stability and prevent crises incidents. The Savings Co-operatives? Integration created the proper organisational framework and possibility for the co-operation on group-level, harmonised development and the full-scale servicing of the rural population, corporate and institutional customers. With the Savings Co-operatives? network of nearly 1, 600 branch offices which makes up 60% of Hungarian branch network, the Savings Co-operatives are present in every second settlement of Hungary. They serve their customers with extended products and services.