LAKITELEKI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ZENEISKOLA

Iskolánk, a színvonalas oktatás mellett, tartalmas fakultatív és szabadidős programokat is biztosít diákjai számára.

Lakitelek község területe 1950-ig Kecskemét város pusztája volt. Pásthy Károly: Kecskemét közoktatásügye a múltban és jelenben című munkájában (1899) leírja, hogy az első tíz pusztai iskola között Felsőalpáron már működött egy 1856-ban. Ez az épület a mai Lakitelek területén áll, ezt tekinthetjük a környék első iskolájának. A tanyasi épület a régiek szóhasználatában "SÁRGA ISKOLA"-ként szerepelt. A közemlékezet úgy tartja, hogy a pusztai nagygazdák összefogtak, hogy iskolaépületet vásároljanak. Erre az épületre a Koncz, Sváb-Kovács, Labancz, Kürti családok adták össze a pénzt. Szoba-konyhás tanya volt, udvarán később a város egy tantermet és egy tanítói lakást építtetett. 1926-ban költözik ide Lévay László és felesége, Schaffel Margit. Ők a Klébelsberg Kúnó-féle iskolaépítési program során elkészült épületben kezdtek el tanítani, ezért nevezik azt a mai napig LÉVAY- ISKOLÁ-nak. A Klébelsberg iskolaépítési programban még egy iskola készült el, az ÁRPÁDSZÁLLÁSI, 1928-ban. Itt kezdte meg munkáját Dr Újváry Kálmánné és Rácz Miklós. 1932-ben a Kecskeméti Községi Iskolaszék Beliczai Ilonát nevezi ki a felsőalpári iskolába. A tanítónő feleségül megy Harczos Istvánhoz, ettől kezdve a tanítóházaspár Lakiteleken dolgozik. Az államosítás 1939-ben kezdődött. Ebben az évben még csak 2 állami tanító volt nálunk, azt jelentette ez, hogy őket nem az iskolaszék, hanem a minisztérium nevezte ki. A háború után folytatódott az államosítás. 1948-tól fokozatosan megszűntek a tanyasi iskolák. Közülük legtovább az árpádszállási és a Rácz-iskola működött. A mai központi iskola alapépületét 1968-ban adták át, majd fokozatosan bővítették. A tornaterem az 1975/76-os, az alsótagozatos szárny az 1976/77-es, a napközi épülete az 1978/79-es tanévekben került átadásra.