LEÁNYFALU NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA

Kedvencekhezcégadatok változtatása

LEÁNYFALU NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA

Rövid leírás:

Ügyfélfogadási idő: Hétfő du. 14 órától - 18 óráig Szerda de: 8 órától - 12 óráig Péntek de: 8 órától - 12 óráig Polgármester fogadó ideje: Telefonon történő bejelentkezést kérünk. 06-26-580-152 Jegyző fogadó ideje: Szerda de: 8 órától - 12 óráig du: 14 órától - 16 óráig Leányfalu a Pilis hegység lábánál a Vöröskő, Nyerges hegy és a Duna között Budapesttól 27 km-re fekszik. Kiemelt üdülőterület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Területén az ókor maradványai csak az 1900-as években kerültek napvilágra azon ismert tény következtében, hogy a rómaiak a Dunántúl területét az I. sz. második felében szállták meg és a meghódított területet Pannónia néven csatolták provinciaként a birodalomhoz. Dr. Arányi Lajos archeológus 1910-ben kezdte meg ásatásait, s nemcsak megerősített stratégiai helyek maradványaira, hanem a társadalmi élet kényelmére szolgáló leletekre is bukkant. Munkáját 1915-ben Kuzsinszky Bálint régész folytatta.

Részletes leírás:

A Duna mentén erőd-rendszert alakítottak ki a mindig kiválót alkotó rómaiak: ezen "castrum"-ok katonai táborok, mint Acquvincum - (Óbuda) - Ulcisia Castra- (Szentendre) - Cirpi (Dunabogdány) - Solva ( Esztergom) között kisebb őrtornyokat építettek, ahonnan a hadiutat és a dunai átkelőhelyeket kémlelhették. A Leányfalu központjában felfedezett őrtorony végleges, hiteles feltárásához a benzinkút építési előkészületei kapcsán került sor, a leletmentés Dr. Soproni Sándor kiváló régész nevéhez fűződik. A burgus őrtorony kb. 10x10 méter alapterületű volt, I. Valentinianus császár (365-375) uralkodása alatt épült. Anyaga andezit, favázas szerkezettel kombinálva. Az V. században a hunok és az általuk leigázott népek harcai, támadásai következtében az őrtorony tűzvész martaléka lett, a megmaradt leletanyag a szentendrei Ferenczy Károly múzeumba, részben pedig a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A nagy változás a második világháború után következett be. Leányfalu 1949-ben lett önálló község, 1970-ben 1300 lakossal nagyközségi rangot kapott. Állandó lakosainak száma 2003 január 1-én 2522 fő mintegy 500 családi és 1700 hétvégi házzal. A 60-as évek végén eszközölt próbafurások eredményeképpen 36 C fokos hévíz tört fel a földből, így megépülhetett a termálvizű strandfürdő, 4 medencével. Az 50 méteres úszómedence versenyek lebonyolítására is alkalmas. A strand egész évben fogadja a fürdőzők népes seregét, sőt minden pénteken és szombaton éjszakai fürdőzésre is van lehetőségük. Leányfalu közművesítése az elmúlt években feldúlta ugyan a falu nyugalmát, (csatornaépítés, telefon, vezetékes gáz ) ugyanakkor biztosítja a település további fejlődését. 1999-ben ünnepelte Leányfalu 50. születésnapját, vagyis önálló községgé válását. Mintha újra megmozdult volna valami az emberek szívében, egyre több ember munkálkodik azon, hogy felvirágoztassa Leányfalu társadalmi és kulturális életét.

Kulcsszavak:

önkormányzat, polgármesteri hivatal, közigazgatás, közszolgáltatás, pályázat, oktatás, településfejlesztés, közművelődés, szociális ellátás, kultúra, polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, titkárság, ügyfélszolgálat, pénzügyi csoport, főépítész, műszaki osztály, igazgatás, népesség, nyilvántartás, anyakönyv, adócsoport, közterület, felügyelő, hulladékszállítás, közterület-felügyelő