LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Letenye az ország délnyugati szögletében, Zala megyében, Nagykanizsától 22 km-re, a Mura mentén fekszik. Határa 4169 ha, amely a változatos, észak-déli irányú dombokból mélyen fekvő területekbe megy át. Északon Zajk és Kistolmács, nyugaton Murarátka, keleten Becsehely, délen pedig Horvátország határolja.

A felszín alakulásában a Mura - amely ezen a szakaszon határfolyó is - jelentős szerepett játszott. A vele szomszédos, áradásoknak kitett terület szántóföldi művelésre ma sem alkalmas. A folyó szabályozásának eredményeként a határ déli része legelőként, rétként, szántóként hasznosítható. Északról erdőkkel és szőlőkkel betelepített dombvonulatok tagolják, amely a Zalai-dombság részét képezi. A Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy vízmosásokkal kísért vonulatai szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. A határ keleti részén lankás szántók vannak. A települést észak-dél irányban a Murába ömlő Béci patak szeli át. Talaja általában közép-kötött agyag. Az árterületen löszös, jó termőföld is található. Savanyú erdőségi talaj csak a terület kisebb részén akad. Ez helyenként a sok csapadéktól kilúgozott, mészhiányos. Az éghajlat szélsőségektől mentes. Az Adriai-tenger közelsége és a Mura-medence befolyásolja a térség időjárását. A nyár mérsékeltebb, a tél pedig enyhébb, mint az ország keleti vidékein. A mediterrán központból érkező szubtrópikus légtömegek hatására a vidék kedvezően csapadékos. Főleg május-júniusban és október táján esik gyakran. A földrajzi adottságok, a Mura és a sok erdő mindenkor lehetőséget nyújtott az itt élőknek halászatra, vadászatra és a legkülönfélébb erdei termékek hasznosítására. A település határában mindig jelentős volt a szőlőművelés. A lakosság kevés földjén főleg gabonát, kukoricát és burgonyát termelt. Az állattartásra, hosszú időn át a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés volt a jellemző. A vidéket elkerülték ugyan a vasútvonalak, de a közúti forgalom mindig jelentős volt. Átszeli a 7-es számú főútvonal, mely bekapcsolja a nemzetközi vérkeringésbe. Letenye 1923-tól fontos közúti határátkelőhely, s ma az ország egyik legjelentősebb délnyugati kapuja. Ügyfélfogadási rend: Hétfő - Szerda 8-16 óráig, Péntek 8-12 ótáig.