MÁTÉTELKE POLGÁRMESTERI HIVATAL

A falu Bácsalmástól észak-nyugatra 9 km távolságra, Bajától 28km-re, az 55-ös számú főközlekedési úttól 2.5 km-re fekszik. Korábbi neve Matheovics volt, 1904-tol nevezik hivatalosan Mátételkének. Első okleveles említése 1651-ben kelt, e szerint Bornemisza polgár Pál végrendeleteiben leányaira hagyományozta Matheovics pusztát. 1662-ben I. Lipót Vattay Pálnak adományozta, majd a bajai Czobor uradalomhoz tartozott. Többszöri tulajdonosváltás után 1744 Csejtey Pál alispán és Latkoczi Milyhály vármegyei ügyész bérelték, majd egy részre 1747-ben Piukovics János bitrokába került. 1749-ben a Csejteyek a puszta keleti felét eladták a Piukovics családnak, akik 1779-ben kapták meg a donációt. Matheovics puszta keleti része 1776-ig, a tataházi plébánia felállításáig hivatalosan Almásleány-egyháza volt. Lakosai nagyobb részt Horvátországból települt római katolikus dalmátok voltak, akik rövid idő alatt megtanulták a magyar nyelvet.

A hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 13.00-16.00 Szerda: 8.00-12.00, 13.00?16.00 Péntek: 8.00-12.00 Akik nem tanultak meg magyarul, azok továbbra is az almási plébánia lelki gondozása alatt maradtak, ugyanis a tataházi pap nem értette a bunyevác nyelvet.Ezután 1877-ben báró Rudics József almási birtokos adományából megépült Matheovicson az iskola, ahol dalmát és magyar nyelven tanított egy tanító. 1927 óta postakirendeltség működik a faluban. 1927-ben községházát és jegyzőlakot, 1929-ben egytantermes iskolát és tanítólakást építtetett a község. 1928-ban mezőgazdasági szeszgyárat létesítettek. Gazdakör működött, amelynek 1929-tol könyvtára is volt. A levente egyesület részére 1931-ben építették a lőteret. A falu római katolikus temploma közgazdálkodásból, 1936-ban épült, és egy ideig saját plébánossal, egyházközségként működött. Jelenleg a községben két kiskereskedelmi bolt és két vendéglátóhely működik.