MÓRI EZERJÓ BORÚT EGYESÜLET

A történelmi tapasztalatok is igazolják, hogy a jó bor sokkal több, mint egy alkoholtartalmú ital. A bor önállóan fogyasztva vagy az ételek kísérőjeként az ízélményt megsokszorozva olyan hatással bír, amit egyetlen más ital sem képes helyettesíteni. A búza mellett évezredek óta az emberiség egyik legősibb növényi jelképe a szőlő. A szőlőfélék családjába tizenegy nemzetség és közel hatszáz faj tartozik. A vad, erdőben termő szőlő ősfajtákra a mai szőlőfajták már csak igen kevéssé hasonlítanak. A mesterséges kiválasztás, nemesítés több ezer éves folyamata során mintegy kétezer szőlőfajta alakult ki a Földön és biztosítja ma a különböző borok előállításának alapanyagát. A régi időkben a bor nemcsak szomjat csillapító ital, hanem gyógyszer is volt az egyes betegségek ellen, az újbort frissítőként, az óbort pedig orvosság gyanánt itták. Jól tudták és alkalmazták, hogy a sérüléseket borral megtisztítva meg lehet előzni a fertőzéseket.

Földünkön jelenleg már több mint 10 millió hektáron termelnek szőlőt, a világ szőlőterülete 1936 óta megduplázódott. Az utóbbi években a világ bortermelése meghaladta a 310 millió hl-t, a rekordnak számító 1979. évben pedig 368 millió hl bor termett. A szőlőterület 71%-a Európában van. és itt terem a világ bortermelésének 80%-a. A Móri borvidéket a szakma ismerői a fiatalabb borvidékek közé sorolják annak ellenére, hogy már a régmúltban is folyt bortermelés a borvidék területén. A történészek szerint a Mór környéki szőlőtermesztés gyökerei egészen a római korig nyúlik vissza. A Móri árok már akkoriban is fontos közlekedési csomópont volt, mivel itt futottak össze a táci, győri és ószőnyi utak. E dombos vidék mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, meleg telű éghajlati adottsága és a lejtős területek talajviszonyai különösen kedveztek a szőlőművelésnek.