MŰVÉSZETEK VÖLGYE 2007

A fesztivál programjait műfajokra osztjuk, s az így kialakított programcsoportokat hozzáértő alvállalkozók, az úgynevezett programgazdák állítják össze. E programgazdák (természetesen a minden végső választ eldöntő fesztiválvezetőség négyesének jóváhagyásával) szervezik meg a Fesztivál tíz napos előadásait, fellépőit. Kapolcs a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben fekszik, a forrásokkal, és erdőségekkel körülvett Balaton-felvidéki Eger-völgyben. A század elején ősember nyomaira bukkantak a környéken. A leletek alapján feltételezték, hogy az ősember számára az ún. Pokol-lyuk szolgált lakhelyül. A falu felett emelkedő Királykő bazaltoszlopai feltehetően egy 80×50 méteres földvárat, Attila várát határolták. Még ma is jól kivehetőek a régi sánc szélei. Kapolcs a római korban is lakott település volt. 1962-ben feltárták egy római síredikula felső részét, de erre vezetett Budát az Adriával összekötő nagy hadiút, a Via Magna is.

A műfaji felosztás természetesen nem minden csomagban választható el élesen. Példaként: amíg a Hangvetősök (önálló gazdaként) csak a Világzene koncertjeit hozzák a Völgybe, addig a Pulára betelepült Bárkások a Bárka-kikötőben minden műfajt maguk hoznak, a kiállításoktól (természetesen a színházon keresztül) a népszerű (Nem)mindennapi irodalmi délutánokig. Tehát a fesztiválszervezés feladatai szétosztatnak, ám a végső szálak minden esetben Pallagi Anikó programigazgató kezében futnak össze. 1091. április 29-e után a kunok Kapolcs vezérrel az élükön betörtek Erdélybe, majd Biharba. I. László és serege azonban megállította a kunokat, Kapolcs vezért pedig megölték. A kor szokásai szerint, a legyőzöttek néhány élve hagyott, betelepített tagja a vezérről nevezte el a települését. Egy 1092-es pannonhalmi apátsági levél említi először Kapulch falu nevét. Számtalan forrás utal arra, hogy a XIII. századtól már királyi kamarásokat, hercegi tálalókat, királyi jobbágyokat találhatunk Kapolcson. Illetve Copulchoban, Kopulchon, vagy Capulchon. Kapolcs néven ugyanis először 1640-ben említik, de véglegesen 1846-ban veszi föl ezt a nevet. A XIV. századtól állandó viták és pereskedések középpontja volt, hogy a falu a pannonhalmi apátság, vagy a kapolcsi nemesség birtoka legyen-e. 1358. szeptember 11-én a mosonyi és pozsonyi nemesek országgyűlésén János szerzetes Szent László oklevelével bizonyította, hogy az apátságnak 20 mansiója van Kapolcson és Hegymagason. A nemesek a zalai konvent 1275. évi oklevelével érveltek, s ezáltal az apátság kapolcsi földbirtoka mindössze egy úrbéli telekre csökkent. A XVI. század elején Pannonhalmán végül is úgy döntöttek kapolcsi földjüket. A XVII. század folyamán a török pusztítás, és a pestis megtizedelte a falu lakosságát.