MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI ÉS RENDÉSZETI BIZOTTSÁGA

Egy társadalom életében a legfontosabb közös érték a rend és a biztonság, melynek két fő letéteményese a nemzeti haderő és a rendőrség. Ők azok, akik megteremtik hazánk és hétköznapi életünk biztonságát is. Ahhoz, hogy Magyarországon rend és biztonság legyen szigorú törvényekre, és azok következetes betartására és betartatására van szükség. E törvényalkotási munkához és a társadalmi kontroll érvényesítéséhez kíván a magyar Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága hozzájárulni.

A magyar Országgyűlés 1848-ban hozta létre a Honvédelmi Bizottmányt, melynek elnöke Kossuth Lajos volt. A Bizottmány működése kormányzati hatásköröket is felölelt, melynek eredményeként szinte a semmiből teremtődött meg a nemzeti hadsereg. Feladata pedig leginkább az volt, hogy a kormánynak segédkezet nyújtson az ország függetlenségének biztosításában, s gondoskodjék hazánk területi integritásáról. Napjaink parlamenti demokráciájában a Honvédelmi és rendészeti bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, ügydöntő és a honvédelemmel, rendészettel összefüggő kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. Működésében az Alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban megállapított hatáskörét gyakorolja. A Honvédelmi és rendészeti bizottság a működési területét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat.