MIGA-95' BT.

Fertő-Szent-Miklós-Szerdahely, nagyközség Sopron vármegye kapuvári járásában, 1891-ben 3035 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, jelentékeny marhakereskedéssel. / Pallas Nagy Lexikon (7) - Bp. 1894. / Fertőszentmiklós a Kisalföld északnyugati részén, pontosabban a győri medence peremén, Soprontól 28 km-re a 85-ös főútvonal mentén terül el.

A XX. századi ásatások többezer éves emlékeket tártak fel. Az így előkerült régészeti leletek szerint a község már a Kr. e. 3500-2500 körül is lakott volt, ezt bizonyítja az Ikva völgyében feltárt bronzkori halászó-vadászó népekre utaló leletek. Jártak e területen a római impérium hadseregei, majd a népvándorlás hullámai is elértek. Fertőszentmiklós a XIX. század végéig két önálló település volt, melyeket az Ikva választott el. Az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra pedig Szerdahely található. A község a mai nevét 1906-tól használja. Árpád kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét, 1228-ban említik először Terra Neweg névalakban. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben Villa Sceredahel néven fordult elő. Alig ötven évvel később 1274-es oklevélben új néven esslesia S. Nicolai említik a nagyközség keleti részét. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás. A majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akinek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el. Fertőszentmiklós lakóinak főfoglalkozása a földművelés. Jogállását tekintve jobbágy-, majd kisnemesi kőzség volt. A középkor folyamán feudális tartományurak pusztítják vetélytársuk, a Kanizsai család birtokait, máskor a határmenti lovagok dúlják fel. Amikor 1535-ben a 11 éves Kanizsai Orsolya kezével a Dunántúl leghatalmasabb földesura, Nádasdy Tamás birtokába került, békés fejlődését török támadások akadályozzák. Különösen az 1848. évi függetlenségi harcok idején is. A kisnemesség átmeneti megerősödését jelzi, hogy 1656 előtt itt tartották egy ideig a nemesi vármegye üléseit.