NÉMET NEMZETISÉGI EMLÉKHÁZ - NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT, DOROG

Az 1941-es népszámláláskor Dorognak összesen 8182 lakosa volt, melyek közül több mint 22 %-a német anyanyelvűnek vallotta magát. 1944 és 1947 között néhány száz német származású lakos elmenekült, vagy kitelepítésre került.

Dorog és környéke a csiszolatlan kőkorszak óta "lakott" terület. Megtalálhatók itt a kelták, majd a rómaiak életnyomai. Életükről, kultúrájukról számos régészeti lelet tanúskodik. A rómaiak után a hunok, avarok, frankok vették át a hatalmat, ezt követően a szláv és germán törzsek birtokolták a környéket. A honfoglalást követően a magyarság helyzetének megszilárdulása, az államélet megindulása idején kialakuló közigazgatás írásos emlékei között már 1181-ben találkozunk Dorog nevével. A török hódoltság alatt Dorog elpusztult, 1542-1649 között lakatlan hely. A következő időszakban három hullámban német telepesek érkeztek, akikhez később visszatérő magyar lakosság is csatlakozott. Az 1712-1713-ban érkezett német családok letelepültek. Az esztergomi káptalan az elnéptelenedett terület benépesítéséhez kedvező feltételeket teremtett, letelepítette itt a német parasztokat, akik sok szenvedésen mentek keresztül a rossz körülmények és sanyargatások miatt.