PÓSA EDE FESTŐMŰVÉSZ

Az építészeti középiskola befejezése után Zentára költözött, ahol tagja lett az ottani művésztelepnek, a szabadkai Q csoportnak. Tanulmányait az Újvidéki Tanárképző Főiskolán folytatja, Ács József festőművész felügyelete alatt.

Célja a humanizmus felmutatása, s megejtően szép színei ehhez szolgálnak eszközül. Magyarországra települése után több, mint öt évig élt családjával a Tolna megyei Kistormáson. Tájait a csendes és belefeledkező szemlélődés jellemzi. Képein nincs cselekmény, személy és történet sem. Csak színek vannak, vízpart, kanyargó kis utcák, föld és gomolygó felhők. Színei érzelmeket, emléket, magányt, örömöt és rácsodálkozást fejeznek ki - mindazt, ami egy festő lelkében megtörténik. Alkotásai líraiak és az emberhez oly közelálló, örök témákhoz kötődnek, mint a táj, a természet, ház és otthon. Művészete azt bizonyítja, hogy nem tehetünk mást, mint hogy visszatérünk a hagyományhoz, mely egyfajta bölcsességre tanít bennünket. Festészetének alapeleme a szín, mellyel értékek létrehozására törekszik.