PÜSPÖKSZILÁGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Ügyfél fogadási idő Hétfő : 13.00-16.00 Kedd : - Szerda : 8.00-12.00, 13.00-16.00 Csütörtök : - Péntek : 8.00-12.00

Püspökszilágy Váctól délkeletre a Nyugati Cserhát nyúlványai között búvik meg, a várostól mintegy 15-16 kilométer távolságban. Határa 2530 hektárnyi területének nagyobbik felét ma is összefüggő, - jórészt tölgyes, cseres ? erdők foglalják el. A hajdani időkben ezek az erdőrengetegek jóval nagyobbak voltak, s amint erre a község neve is utal, igen jelentős volt a Szil-fával benőtt terület. Püspökszilágy határa másik két település különálló határát is magába olvasztotta a letűnt évszázadok során. A két település Szór és Garlan.. Szór első okleveles emléke egy az 1332-37-es évekből származó pápai tizedjegyzék. Sajnos Püspökszilágyról kevés írásos emlék maradt fenn, ennek oka, hogy a község története szorosan összefonódott a váci Püspökségével. A kezdetektől fogva a püspöki birtok része volt és maradt egészen 1945-ig. A török időkben Szór és Garlan községek elpusztultak és egybeolvadtak Püspökszilággyal, amely lakottan élte túl e nehéz időket. A török kiverése után újabb megpróbáltatások, szenvedések vártak az akkori lakosokra. A felszabadított területeken a török helyett II. Lipót katonái követelték maguknak a gabonát, pénzt, húst, s még sok mindent, ami szükséges volt a hadviseléshez. Az országot feladni kényszerülő török elleni csaták, majd a Rákóczi szabadságharc hadi eseményei és az azokkal együtt járó adóterhek, ?rekvirálások? újra meg újra menekülésre késztették a lakosságot. A falu lakossága 1715-re mindössze 12 jobbágy és 2 zsellércsaládból állott. A következő években, évtizedekben újabb betelepítésekkel ? bár nem túl gyorsan, de fokozatosan ? emelkedett a falu lélekszáma.