PALOTA BORHÁZ KERSKEDELMI IRODA

A Tokaji borvidék egyik legismertebb és legjelentősebb település Tállya eredetére, keletkezésére az irodalom több változatot kínál. A régebbi helytörténészek az olasz talján szóból eredeztették, akik Formeo szigetéről jöttek és az általuk meghonosított furmint szőlőt a szigetről nevezték volna el. Az újabb nyelvtörténeti kutatások szerint pedig a név francia - vallon eredetű és a tailler - vágni igéből származik, s az egykori erdőírtással van összefüggésben. A zempléni Tállya vallon eredetére vonatkozó írott emlék nem maradt ránk, csak nyelvtörténeti érvelés áll rendelkezésre. Az egyik a Szent Vencel kultusz, amely szorosan kapcsolódik a szőlőműveléshez.

A főpince magvát a Rajna pince képezi, ide nyílik az egész pincelabirintus együttes főbejárata is. Rajna Alfréd borkereskedő volt, családja az USA-ban él. Pincéjének észak-nyugati részét a Lipóczy pince alkotja, ez a hagyomány szerint a Rajna pincéből vált ki. Tőle délre, vele összekapcsolva fekszik a Krakkó pince, nevét nem tudják hogyan kapta. A Rákóczi pincét "csillagboltozatú teremnek" is nevezik és azt sejtjük, hogy középkori eredetű. 1960 körül többé-kevésbé átalakították, oldalait fehér csempével burkolták be, egyik hajójába hatalmas cement tartályokat építettek be, de középen meghagyták az eredeti kőoszlopokat. Valószínűsítik azt, hogy a Rákóczi szabadságharc idején először ide gyülekeztek az országgyűlés megtartásához, de mivel sokan voltak, ebben a csillagboltozatú terembe nem fértek el. Így lett Ónodon az országgyűlés. A pincék falai és a boltozatok anyaga önmagában nem lehet meghatározó. Az anyag mindenütt vulkáni tufa, amit a nagyon régi építményekben kváderkővel vagy faragott kőlapokkal erősítettek meg. A felületeken megmutatkozó csákányvágások ritkasága vagy sűrűsége a technika fejlettségének fokmérője lehet. Az előbbi formát régebbinek, az utóbbit újabbnak tarthatjuk.