PANNONHALMI BENCÉS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

A diákok az egész ország területéről, néha az országhatáron túlról is érkeznek. Továbbra is csak fiúk járnak ide, akik közül szinte mindenki a diákotthonban lakik.

A pannonhalmi gimnáziumot és kollégiumot 1939-ben kezdték építeni. Teleki Pál miniszterelnök és az akkori főapát, Kelemen Krizosztom "olasz" gimnáziumot szeretett volna itt indítani, amelyben nagy hangsúlyt kap az olasz nyelv és kultúra oktatása. A kezdet kezdetén tízéves korukban kerültek ide a fiúk, egy osztályban huszonöten voltak, az iskolát pedig nyolcosztályosra tervezték. A magyar és a hazai bencés iskolák történetében teljesen új megoldásnak számított, hogy a gimnázium és a kollégium egybeépült. Az osztályközösség a diákotthonban is együtt maradt, egy hálóban lakott, az osztályfőnök pedig többnyire diákotthoni nevelő (prefektus) is volt. A pannonhalmi iskolát 1948 júniusában államosították, a monostorral összekötő folyosókat lefalazták. Az iskola mint bencés gimnázium 1950-ben indulhatott újra és egyike volt annak a nyolc katolikus gimnáziumnak, amely a kommunizmus éveiben is fennmaradhatott Magyarországon.

The construction of the boarding school started in 1939. Prime Minister Pál Teleki and Krizosztom Kelemen, the Archabbot of the time wanted to set up an "Italian" secondary school in which teaching the Italian language and culture would receive heavy emphasis. In the very beginning children would come here at the age of ten, there would be twenty-five students in a class, and the school would be eight-year-long. It was an entirely genuine step in the history of the Hungarian and the local Benedictine schools to build the school and the student's lodgings together. The community of the students who went to the same class stayed together in the dormitory, lived in the same rooms, and the form teacher would be in most cases a dormitory teacher (prefect) as well. The school of Pannonhalma was brought under state control in June 1948, and the corridors connecting the school with the monastery were walled up. The school as a Benedictine grammar school could reopen i 1950 .