POLGÁRMESTERI HIVATAL, ALGYŐ

A Polgármesteri Hivatal, Algyő közigazgatással foglalkozik. Algyő neve először Villa Geu névalakban az 1138-ban íródott dömösi prépostság adománylevelében szerepel. Az eredeti oklevél elveszett, és csak Károly Róbert király 1329-es átiratában maradt korunkra. Bár ez a falu első írásos említése, a település jóval korábbra vezetheti vissza eredetét. A honfoglaláskor már nagy valószínűséggel lakott hely volt, birtokosai a vezérlő fejedelmi törzs tagjai. A teleülés határában 1973-76 között jelentős honfoglalás kori temetőt tártak fel, mely az új hazát kereső magyarság első generációjának megtelepedését bizonyítja ezen a tájon. A pogány rítus szerint eltemetett közösség tagjai egykor a közeli Tisza gázló felügyeletét és védelmét látták el.

A római katolikus templom a 14. században gótikus stílusban épült, majd a 18. században barokk stílusban átépítették. A település mai neve bolgár-török eredetű magyar személynévből származik. Győ azonos a Gyeücsa, azaz Géza név szótövével. A 16. század elején tűnt föl az Algew helynév megkülönböztetésül a Tisza folyása szerint feljebb, északabbra alapított Felgyő községtől. A hosszúra nyúlt török uralom végét és a sok pusztítással járó felszabadító háború lezárását az 1699-es békekötés jelzi. Algyőt ellentétben a több pusztává vált környékbeli településsel, magyarok által lakott faluként írták össze egy 1695-ös jelentésben.