POLGÁRMESTERI HIVATAL, BÁZAKERETTYE

A göcseji dombok között egy völgyben, Nagykanizsától északnyugatra fekszik a magyar olajipar első jelentős települése, Bázakerettye. E néven csak 1937 óta ismerjük, mindaddig Báza és Kerettye külön létezett. A két kis község történetét a 14. századtól kísérhetjük nyomon. Bázát Baza 1352-ben, Kerettyét 1353-ban Kerethye néven említik az okiratok.

A településnevek etimológiája szerint a Baz szó a szerb - horvát területeken gyakori bodza szó megfelelője. Kerettye névtani eredetét a szintén szláv "krete" azaz "vakondok" szóban kereshetjük. A szó végi "krt" a horvátban a kollektivum képző, amelyet a magyar a mássalhangzó-torlódás feloldásával "Kerettye" alakká formál. A XVI. század közepén 1536-ban kezdeményezték, de csak 1543-ban került sor a zalavári hiteles helyen Hashagh-i Dénes özvegye és fiai: Ferenc, Balázs és Imre beiktatására "indominium porcionom possessionalium totalis castri Kanyafeldhe", valamint Gerettye, Zernthadorian, Marocz, Guthorfelde, Barlahida, Zompach, Warfelde és Baza possessiokbeloi birtokrészekbe a néhai Kerecseny Pál és fia Mihály fassioja alapján zálogjogon. A kányaföldi család férfitagjai a török idők elején hamar elhaltak és utána hosszantartó és gyakran ellenséges hangnemű birtokharcok következtek, de Kerettye és Báza az 1500-as években végig a Kerecseny család birtoka volt. A török időkből nincs adatunk Báza és Kerettye történéseiről. A Szatmári Béke utáni időszakból ismertek a terület benépesülésének és birtokviszonyainak adatai. 1715-ben Farkas János és Judit, illetve Tóth Mihály és György közötti birtokosztozkodás volt Kerettye praediumban. Az így itt birtokos Farkas Gábortól 1728-ban 15 hold földet és 14, 5 kocsi rétet 7 Ft-ért bérelt 3 helybeli lakos. A faluban 3 kocsinyi rétet , s 3 hold földet zálogba bír borsfai Péntek Miklós. 10 kocsinyi rétet pedig 4 Ft évi bérért bánokszentgyörgyi lakosok bírtak. Feltételezhetjük azonban, hogy a háborúk múltával is kevesen laktak e falvakban. Ezért a tulajdonosok szorgalmazták a szabad telkeken a megtelepülést. A lakosoknak és az újonnan megszállóknak egyaránt adókedvezményt adtak az árenda tekintetében és az irtások után is egy 1758-as adat szerint. A kerettyei birtokosok ragaszkodtak birtokaikhoz, ez derül ki a szomszéd falvakat bíró Eszterházi uradalommal 1759-ben Kismartonban, a hercegi központban lefolytatott határvitában.