POLGÁRMESTERI HIVATAL -EPLÉNY

A zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Az első oklevelek 1749-ben említik mint Olaszfaluhoz tartozó pusztát, határrészt. Földesura a zirci apát volt. Kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön zirci apát építtette. Neve bizonytalan eredetű, jelentése: szán talpait összekötő keresztgerenda. A község fejlődése az 1930-as évek elején gyorsult fel. Polgármester: Fogadóórája: minden csütörtökön 13-16 óráig

Az eplényi mangánércbányát 1929-ben nyitották, magántársaság működtette 1933-ig, ettől kezdve pedig az 1948-ban államosított Rimamurányi-Salgótarjáni-RT. tulajdonában volt. Később többször is gazdát cserélt, 1967-ben például a Budapesti Ércfeltáró Vállalat működtette a bányát. Abban az évben százhúsz bányász, illetve kisegítő jutott így megélhetéshez. Eleinte még gondot fordítottak a bánya fejlesztésére, később viszont erre már alig törekedtek, mert a mangánérc kimerülő félben volt. A bányát 1979-ben zárták be végleg. Átszeli a falut a Veszprém-Győr közötti 82-es főközlekedési út és a két megyeszékhelyet összekötő vasútvonal is. A települést Veszprémmel, Zirccel, illetve Győrrel összekötő autóbusz-közlekedés nagyon intenzív. Eplény hosszú időn át Olaszfaluhoz tartozott közigazgatásilag, mivel a két települést mindössze három kilométer választja el egymástól. Az 1980-as években azonban mindkét községet a várossá váló Zirchez csatolták. Eplény 1992. január 1-jétől új történelmet ír, mivel a helyi népszavazás eredményeként attól a naptól fogva, fennállása óta először önálló községgé vált. A kápolna 200 éves évfordulóját 1993. augusztus 19-én, a község védőszentjének napján ünnepelték, mely alkalomból fel is újították az épületet. A település - írások szerint - legrégebbi épületét, az akkori "korcsmát" 250. évfordulója alkalmából újították fel. Az épület jelenleg Közösségi Házként működik, építészeti szempontból is páratlan pincéje pedig az Ámos Borháznak ad otthont, ahol mind a huszonkét magyar borvidék neves pincéinek nedűje - akár egy bortúra keretében - megízlelhető. A község további nevezetessége a 2006-2007-ben bővített és felújított, országosan ismert síközpont, amelynek öt hóágyúzható pályájából két sípályája éjszakai kivilágítással is ellátott, és a szánkópálya. A sízőket két, egyenként 500-500 méter hosszúságú, tányéros és egy 800 méter hosszúságú csákányos felvonó szállítja az Ámos-hegy tetejére.