POLGÁRMESTERI HIVATAL, SZIHALOM

A Polgármesteri Hivatal, Szihalom közigazgatással foglalkozik. Az Eger-, illetve Rima-patak mellett sík vidéken, termékeny kötött talajon, az Alföld északi peremén, Egertől délre fekszik. 1950-ig Borsod megyéhez tartozott, de a Sósrév környékét és a Koszperium nevű rétet korábban is Heves megyéhez számították. Szihalom község keletkezésének ideje ismeretlen. Borsod vármegye monográfiája szerint - mely Anonymus történeti művére hivatkozik - már a honfoglalás idejében megvolt.

Az azelőtti időben valószínűleg szlávok lakták. Története: Az Árpádvár vagy Földvár jelentős, kora- és középbronzkori telep volt. A határban kora rézkori és későbronzkori edényeket találtak. A vasút építésésnél urnatemetőre bukkantak, az árpádvári bronzkori telepen Árpád-kori sírok kerültek felszínre. A falu nevét már Anonymus megemlíti Zenuhalmu néven: Árpád vezér az Eger vize felé tartván, itt megpihent, s övéivel több napig e tájon tartózkodott. Azt a halmot, amelyen számára leveles színt készítettek, Zenuhalmunak (vagyis Szín-halomnak) nevezték. Árpád a táborát erre a halomra építette, a többi törzs pedig körülötte telepedett le. A község később Szénhalom néven ismeretes, mint Szent István király által az egri püspöknek adományozott birtok, mely földesúri joggal bírt, s e kiváltságban 1261-ben IV. Béla király megerősítette. Ebben az időben már plébániája volt. Borsod megye fő útvonaláról 1067 körül tesznek említést, mely a Szihalomról Csabára vezető út volt. 1241-ben a falut a tatár hadak kifosztották, lerombolták. A kivonulásuk után megindult az újjáépítés.