POLGÁRMESTERI HIVATAL-BÁRÁND

Báránd Hajdú-Bihar Megye délnyugati részén, Debrecentől 50 kilométerre, a Nagysárrét északi szélén fekszik.ÜGYFÉLFOGADÁS Hétfő: 8 - 12 óráig 13 - 16 óráig Kedd: 8 - 12 óráig Szerda: nincs ügyfélfogadás Csütörtök: 8 - 12 óráig Péntek: 8 - 12 óráig Polgármester fogadónapja: CSÜTÖRTÖK délelőtt Jegyző fogadónapja: KEDDEN délelőtt /akadályoztatása esetén: CSÜTÖRTÖK délelőtt/

Az előkerült régészeti anyagok alapján arra lehet következtetni, hogy a település a Kr.e. 5000 óta lakott hely, a megtelepültség ettől kezdve folyamatosan bizonyítható. A község akárcsak a Sárrét többi települése, az egykori vadvizek szabdalta terepen, az áradásoktól biztonságos hátságokon jött létre. A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben végzett vízszabályozási munkálatok után a térség erősen kiszáradt, alig maradt kotus, zsombékos hely. A helynév feltételezett szláv vagy török eredetű. Első említése, mint IV László /1271-1290/ egy keltezetlen oklevelének kiadási helye. Feltételezhető, hogy a XIII. század második felétől és az 1552 évi adóösszeírás idején is a váradi püspökség birtoka. 1599 és 1692 között több földesúr birtoka volt, majd 1692 után a püspökség, mint ősi javát visszaszerezte.1703-1707 között rácok dúlták fel, 1796 évi feljegyzések szerint újranépesedett. A XIX században a lakosság száma már közel járt a 4000 főhöz. Nagyközséggé emelkedett, postakocsi állomás volt a Buda-Pest - Kolozsvár főútvonalon. A település végleges szerkezet az 1950-es évekre alakult ki, agrárjellege a második világháború után is megmaradt. 1950-ben megalakult a községi tanács és szerveződni kezdtek a termelőszövetkezetek is. 1960-ban egyesült több kis téesz Új Élet néven. Az új gazdasági formában a termelési eredmények egy idő múlva javultak. Különösen feltűnő volt 1967-től a nyolcvanas évek végéig fellendülő lakásépítési kedv. A javuló életkörülmények sem tudták azonban a fiatalok elvándorlását fékezni, aminek oka a stabil ipari létesítmények hiánya. Ügyfél fogadás: Hétfőn 8 -16 óráig, Kedd: 8- 12 óráig, Szerda: nincs ügyfélfogadás, Csütörtök: 8-12 óráig, Péntek: 8-12 óráig.

Archaeological findings allow for the conclusion that Báránd has been inhabited since at least 5000 BC. The settlement came into being on the original terrain dissected by natural waters.The village was built on the mounts in the marshes. Due to the embanking and land drainage in the previous century the terrain has desiccated. The name of the settlement is assumed to originate from a Slavonic or Turkish common noun. It first appeared in a charter of László IV from 1285. It was the estate of the Bishop of Várad in the Middle Ages. The village survived the Turkish rule of Hungary and the 17th century. Its inhabitants converted to Calvinist creed when the Reformation reached Hungary. But in the 18th century it became an estate of the reorganised episcopacy of Várad. In spite of that the majority of residents remained still Calvinist. The first official census of 1870 in Hungary the population of the village was 3664 and now it has 3029 residents. 22 % of the population are old age pensioners, 25% are children or juvenile while the proportion of the active population is about 54%. In the village only primary education is provided in a 16 classroom-primary school and in a kindergarden. Medical care is provided for the village by two general practitioners, a dentist, a health visitor and a pharmacy. Specialist care is available either in Püspökladány or in Berettyóújfalu. The infrastructure of the village is far from being satisfactory. The international highway crossing the village causes environmental hazard. 20 % of homes in the villages are not connected to the water pipeline, 56 % of them has gas and 40 % is on the telephone. The village has no sewage system and only 16 % of the roads are paved. The most important plans for development are building a by-pass and the 7 or 8 kilometre long road connecting Báránd and Biharnagybajom. Belzyce, in Poland is the sister settlement of Báránd since 1986.